EN

Az Alkotmánybíróság 2012. december 28-án hozott határozatában megállapította, hogy az Országgyűlés túllépett az Alaptörvényben foglalt jogalkotási felhatalmazáson, amikor az Alaptörvény átmeneti rendelkezései közé olyan szabályokat is beiktatott, amelyek nem átmeneti rendelkezéseket tartalmaznak. Az Országgyűlést alkotmányozóként is kötik a jogalkotási, eljárási előírások. Az ezek megsértésével hozott szabályok érvénytelenek, ezért az Alkotmánybíróság a kifogásolt rendelkezéseket e formai hiányosságok miatt megsemmisítette. Az Alkotmánybíróság az Alaptörvény és az átmeneti rendelkezések tartalmának alkotmányosságát – töretlen gyakorlatának megfelelően – nem vizsgálta.

Az Alkotmánybíróság 2012. december 18-án meghozott határozatában alaptörvény-ellenesnek ítélte és megsemmisítette a jogi segítségnyújtásról szóló törvénynek azt a rendelkezését, amely kizárta, hogy az alkotmányjogi panasz eljárásban a szociálisan rászorulók alapvető jogaik érvényesítésére jogi tanácsot és jogi képviseletet kaphassanak.

Az Alkotmánybíróság a 2012. december 17-én nyilvános ülésen kihirdetett határozatában alaptörvény-ellenesnek nyilvánította és megsemmisítette a család fogalmának a családok védelméről szóló törvényben foglalt meghatározását, valamint a törvénynek azt a rendelkezését is, amely a törvényes öröklésnek a Polgári Törvénykönyvben szabályozott rendjével ellentmondásban lévő előírásokat tartalmazott.

Az Alkotmánybíróság 2012. december 17-én, hétfőn 10 óra 30 perckor nyilvános teljes ülésen hirdeti ki a családok védelméről szóló 2011. évi CCXI. törvény egyes rendelkezései vizsgálatának tárgyában hozott határozatát.

Az Alkotmánybíróság a 2012. december 4-én hozott határozatában döntött az alapvető jogok biztosának a megváltozott munkaképességűekről szóló törvényt támadó indítványáról. A határozat szerint alaptörvény-ellenes az a törvényi rendelkezés, amely bármely, akár minimális jövedelemmel járó keresőtevékenység végzése esetén is kizárja a rehabilitációs ellátás folyósítását.

Az Alkotmánybíróság november 12-én meghozott határozatában alaptörvény-ellenesnek nyilvánította és megsemmisítette a szabálysértési törvénynek azt a rendelkezését, amely szabálysértéssé minősítette a közterület életvitelszerű lakhatásra való használatát. A testület megsemmisítette továbbá azokat a törvényi rendelkezéseket is, amelyek rendeletalkotási felhatalmazást adtak az önkormányzatoknak pénzbírsággal sújtható közösségellenes magatartások meghatározására, valamint a tulajdon elvonására lehetőséget adó elkobzás alkalmazására.

Az Alkotmánybíróság az Ügyrend 12. § (1) bekezdése alapján közzéteszi, hogy 2012-2013 telén ítélkezési szünetet nem tart.

Az Alkotmánybíróság jövő heti ülésén kezdi tárgyalni a 2006. őszi tömegoszlatásokkal összefüggő elítélések orvoslásáról szóló úgynevezett semmisségi törvény ellen benyújtott indítványokat – közölte Bitskey Botond, a testület főtitkára az MTI érdeklődésére szerdán.

Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnöke és Stumpf István alkotmánybíró is felszólalt a Magyarország új alaptörvénye – konferencia Európa legfiatalabb alkotmányáról című tudományos tanácskozáson Münchenben.

Az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága október 10-én négy évre a Nemzeti Kisebbségek Védelmének Európai Keretegyezménye tanácsadó bizottságának tagjává választotta Dr. Kovács Péter alkotmánybírót.

Paczolay Péter, az alkotmánybíróság elnöke és Balogh Elemér alkotmánybíró is részt vettek az alkotmányos identitás fogalmának európai értelmezéséről, és a nemzeti alkotmányok és az európai szerződések közötti viszonyról rendezett nemzetközi konferencián a Párizsi Magyar Intézetben.

Az Alkotmánybíróság a mai napon meghozott határozatában alaptörvény-ellenesnek nyilvánította a nyugdíjkorhatárt elérő bírák kötelező felmentését előíró törvényi szabályokat. Az alaptörvény-ellenesnek talált rendelkezéseket az Alkotmánybíróság a hatálybalépésük napjára visszaható hatállyal, azaz 2012. január 1-jével megsemmisítette.

Az Alkotmánybíróság az Alkotmánybíróság Ügyrendjéről szóló 1/2012. (I. 3.) Tü. határozat 12. §-a alapján 2012. július 16-tól 2012. augusztus 26-ig ítélkezési szünetet tart.

Az Alkotmánybíróság az alapvető jogok biztosának indítványa alapján a mai napon meghozott határozatában megállapította, hogy a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény alkotmányellenesen adott felhatalmazást a Kormánynak arra, hogy rendeletben határozza meg az állami ösztöndíjas hallgatókkal kötendő hallgatói szerződés lényeges tartalmát. Az Alkotmánybíróság ezért a felhatalmazó törvényi szabályt és az annak alapján alkotott kormányrendeletet megsemmisítette.

A Fővárosi Ítélőtábla másodfokú, jogerős ítéletével teljes egészében elutasította a Társaság a Szabadságjogért (TASZ) közérdekű adatok nyilvánosságával kapcsolatos keresetét, amelyet az Alkotmánybíróság ellen indított.

Az Alkotmánybíróság felfüggesztette a családvédelmi törvény törvényes öröklésről szóló rendelkezésének hatálybalépését. Határozatával a testület először élt az új alkotmánybírósági törvényben biztosított jogkörével, amely alapján egy törvényi rendelkezés hatálybalépését felfüggesztheti.

Ezekben a hetekben dolgozza ki az Alkotmánybíróság (Ab) az alkotmányjogi panaszok szűrésének rendszerét – mondta Paczolay Péter, az Ab elnöke május 24-én a XI. Magyar Jogászgyűlésen, Balatonalmádiban. Paczolay Péter előadásában leszögezte: az Alkotmánybíróságot érintő változások eredményeként a testület munkája depolitizálódott, valamint az egyéni jogsérelmek orvoslásának irányába mozdult el; az Ab ugyanakkor továbbra is a törvényhozás kontrollja maradt.

Az Alkotmánybíróság 2012. május 22-én egyhangúlag meghozott végzésében visszautasította a Szabadság és Reform Intézet Alapítvány alkotmányjogi panaszát, amely egyes jogszabályok alaptörvény-ellenességének vizsgálatát kezdeményezte. Az indítvány nem felel meg a törvényben rögzített formai és tartalmi követelményeknek, ezért alkotmányjogi panaszként nem bírálható el.

Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnöke elnöki utasításban rendelkezett Bihari Mihály alkotmánybíró helyettesítéséről a 3. számú öttagú tanácsban