EN

Az Alkotmánybíróság a 2011. december 28-án hozott határozatában döntött az állampolgári jogok országgyűlési biztosának a guberálást szankcionáló kaposvári önkormányzati rendeletet kifogásoló indítványáról. Az Alkotmánybíróság a guberálás szabálysértéssé minősítését alkotmányellenesnek ítélte, és az ezt szabályozó rendelkezést megsemmisítette.

Az Alkotmánybíróság 2011. december 19-én hozott határozatában megsemmisítette a büntetőeljárási törvény több rendelkezését. Alkotmányba ütköző, valamint nemzetközi egyezményt sért az az illetékességi szabály, amelynek értelmében egyes ügyekben az a bíróság jár el, ahol az ügyész vádat emel. Alkotmányellenes továbbá a tanú adatai zárt kezelésének mérlegeléstől függő elrendelése, a százhúsz óráig tartó őrizet, az őrizet első negyvennyolc órájában a védővel való kapcsolatfelvétel jogorvoslat nélküli megtilthatósága. Nem alkotmányos a törvénynek az a kiegészítése, amely a nyomozási bíró számára kötelezővé teszi, hogy nyomozástaktikai szempontokra is figyelemmel legyen az eljárásában, továbbá csak bizonyos feltételek teljesülése mellett alkotmányos az ismeretlen helyen tartózkodó terhelt távollétében történő büntetőeljárás lefolytatása.

Az Alkotmánybíróság 2011. december 19-én hozott határozatában az új médiaszabályozást támadó indítványok közül azokat bírálta el, amelyek elsősorban az írott sajtó szabályozásával kapcsolatos előírásokat kifogásolták. Az Alkotmánybíróság a tartalomszabályozással, az újságírók információforrásainak védelmével, az adatszolgáltatási kötelezettséggel, valamint a Média- és Hírközlési Biztos intézményével összefüggő több rendelkezést alkotmányellenesnek ítélt.

Az Alkotmánybíróság 2011. december 19-én meghozott határozata megállapítja, hogy a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi C. törvény (Ehtv.) közjogi érvénytelenség miatt alkotmányellenes, ezért azt megsemmisíti. Az Ehtv. a határozatnak a Magyar Közlönyben történő közzétételét követő napon veszti hatályát; a már kihirdetett, de még hatályba nem lépett rendelkezései pedig nem lépnek hatályba.

Az Alkotmánybíróság 2011. november 8-án meghozott határozata szerint ugyan nem alkotmányellenes, hogy a Kártalanítási Alap nem rendezi visszaható hatállyal egy fizetésképtelenné vált biztosító ügyfelei által okozott károkat, de a károsultaknak és a károkozóknak hatékony jogvédelemben kell részesülniük. Az Alkotmánybíróság ezért felhívta az Országgyűlést, hogy 2012. június 30-ig jogszabályban rendezze a MÁV Általános Biztosítási Egyesületnél biztosítottak ügyét.

Az Alkotmánybíróság tegnap hozott végzésébenmegállapította, hogy az egyes ágazatokat terhelő különadóról szóló törvényt támadó indítványok elbírálására – az Alkotmány 2010. november 20-tól hatályos módosítása következtében – nem rendelkezik hatáskörrel, ezért végzésében az indítványokat érdemi vizsgálat nélkül visszautasította.

Szabó András volt alkotmánybíró hamvasztás előtti búcsúztatása 2011. augusztus 26-án, pénteken 14:45-kor lesz az Óbudai temetőben.

2011. július 30-án, életének 84. évében elhunyt Szabó András egyetemi tanár, akadémikus, az Alkotmánybíróság volt tagja, a magyarországi kriminológia tudomány jeles képviselője.

Az Alkotmánybíróság tagjai és főtitkára hétfőn reggel közösen rótták le kegyeletüket a Sándor-palotában Mádl Ferenc volt köztársasági elnök emléke előtt.

Az Alkotmánybíróság 2011. május 6-án hozott határozatában a hatálybalépésére visszaható hatállyal megsemmisítette a 98%-os különadóról szóló törvénynek azt a szabályát, amely szerint a különadót a 2005. január 1-jét követően megszerzett jövedelmekre kell alkalmazni. Az emberi méltóságot sérti ugyanis, hogy a törvény a különadó hatályát olyan bevételekre is kiterjesztette, amelyeket bevallással lezárt adóévekben, törvény alapján szereztek a jogosultak. Az Alkotmánybíróság határozata következtében a 2005-2009-es adóévekben szerzett bevétel után az adóhatóság a különadót nem követelheti, azt nem kell bevallani, megfizetni, illetve a már megfizetett különadót – a magánszemély kérelmére – az adóhatóságnak vissza kell térítenie. A törvény szövegezése miatt a megsemmisítés a 2010-es adóévre is vonatkozik, noha a törvénynek a 2010-es és az azt követő adóévekre szóló szabályai nem sértik az emberi méltóságot. Ahhoz azonban, hogy a 2010-es adóévre kiterjedjen a különadó hatálya, további jogalkotásra van szükség az Országgyűlés részéről. Ennek hiányában – a magánszemély kérelmére – az adóhatóságnak a 2010-es adóévre már megfizetett különadót is vissza kell térítenie.

Az Alkotmánybíróság 2011. április 5-én kelt határozatában egyhangúlag megállapította, hogy alkotmányellenes a köztisztviselők jogállásáról szóló törvénynek az a szabálya, amely a munkáltató számára lehetővé teszi a köztisztviselő indokolás nélküli felmentését.

Az Alkotmánybíróság (Ab) 2011. február 15-én kelt határozatában egyhangúlag megállapította, hogy alkotmányellenes a kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvénynek az a szabálya, amely a munkáltató számára lehetővé teszi a kormánytisztviselő indokolás nélküli felmentését. A törvény szövegezéséből adódóan a közzététel napjával történő megsemmisítéssel a kormánytisztviselők felmentése mellett a lemondásuk is szabályozatlanná vált volna, ezért az Ab az alkotmányellenes rendelkezést 2011. május 31-i hatállyal semmisítette meg. Az indokolásban az Ab nem vitatja, hogy a közigazgatás hatékonyságának fokozása érdekében az ott dolgozó tisztviselők felmentési védelme könnyíthető, azonban az Országgyűlésnek olyan szabályt kell alkotnia, amely összhangot teremt a kormánytisztviselők alkotmányos jogainak védelme és a kormányzati célok megvalósítása között.