EN

Az Alkotmánybíróság (Ab) december 14-én elfogadott határozatában megállapította, hogy a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény (Jat.) alkotmányellenes, ezért azt 2010. december 31. napjával megsemmisítette.

Sajtókommüniké a családi pótlék adóterhet nem viselő járandósággá alakításáról szóló törvényi rendelkezések alkotmányellenességéről

Alelnökévé választotta december 12-i ülésén Paczolay Pétert, az Alkotmánybíróság elnökét az Európa Tanács Velencei Bizottsága.

Az Alkotmánybíróság (Ab) november 17-én hozott határozatában elutasította azokat az indítványokat, amelyek a személyi jövedelemadó törvénynek (Szja tv.) az adóalap (illetve az adóelőleg alapjának) meghatározására vonatkozó, 2010. január 1-jétől hatályos rendelkezéseit („szuperbruttósítás”) támadták az Alkotmánynak a jogállamiságot megfogalmazó 2. § (1) bekezdése és az arányos közteherviselés követelményét előíró 70/I. §-a alapján.

Az Alkotmánybíróság (Ab) november 17-én hozott határozatában hangsúlyozta, hogy az Alkotmány alapján a törvényalkotó nagyfokú szabadságot élvez abban a tekintetben, hogy a parkolással kapcsolatosan keletkező jogviszonyokat a polgári jog, avagy a közigazgatási jog keretei között szabályozza. Utalt azonban arra, hogy bármely választás esetén a törvényalkotónak kell megteremtenie azokat a kereteket, amelyek között a fővárosi közgyűlés helyi jogalkotóként rendeletet alkothat. Az Ab a vizsgált törvényi felhatalmazó rendelkezéseket a jogállamiság elvével ellentétesnek ítélte, ezért megsemmisítette azokat.

Az Alkotmánybíróság (Ab) 2009. október 13-i teljes ülésén döntött azokról az indítványokról, amelyek a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. törvénynek (Bszi.) az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) összetételével kapcsolatos egyes rendelkezéseket támadták.

Az Alkotmánybíróság (Ab) 2009. szeptember 21-i teljes ülésén határozatot hozott a szabálysértési eljárásról szóló törvénynek (Sztv.) számos rendelkezését támadó indítvány tárgyában. Az Ab mulasztást állapított meg az eljárás felelősségre vonás mellőzésével történő befejezésével, valamint a bírósági eljárás során kiszabható rendbírsággal összefüggésben.

Az Alkotmánybíróság (Ab) 2009. július 14-i határozatában elbírálta az Országgyűlés országos népszavazás elrendeléséről szóló 28/2009. (IV. 17.) OGY határozata ellen benyújtott kifogásokat. Az Országgyűlés e határozatában országos, ügydöntő népszavazást rendelt el a következő kérdésben: „Egyetért-e Ön azzal, hogy az országgyűlési képviselőknek csak a bizonylattal alátámasztott elszámolható kiadásai után járhat költségtérítés?” Az Országgyűlés határozata ellen négy magánszemély nyújtott be kifogást az Alkotmánybírósághoz.

Az Alkotmánybíróság (Ab) 2009. július 7-i teljes ülésén határozatot hozott a büntetőeljárásról szóló törvénynek (Be.) az ügyész tárgyaláson való részvételére vonatkozó rendelkezéseiről.

Az Alkotmánybíróság (Ab) – a köztársasági elnök indítványa alapján – 2009. június 30-án határozatot hozott a médiatörvény-módosítás alkotmányosságáról. A módosítás a műsorszolgáltatási jogosultság megújítására vonatkozó szabályokat érintette. Az Ab határozata szerint a műsorszolgáltatási jogosultság több alkalommal történő, pályázat nélküli megújításának lehetősége alkotmánysértő módon korlátozza a sajtószabadsághoz, valamint a vállalkozáshoz és a foglalkozás szabad megválasztásához való jogot.

Az Alkotmánybíróság (Ab) 2009. június 8-i ülésén elfogadott végzésében döntött Lomnici Zoltánnak, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökének az Alkotmány értelmezésére irányuló indítványáról. Az indítvány egyrészt a gyűlöletbeszéd, másrészt a bírákkal szembeni véleménynyilvánítás alkotmányos korlátainak kérdésében kérte az Alkotmánybíróság absztrakt alkotmányértelmezését, utalva a joggyakorlat bizonytalanságaira.

Az Alkotmánybíróság 15 indítványozó (köztük bírák, valamint az állampolgári jogok országgyűlési biztosa) beadványa alapján vizsgálta a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 2008. január 1-én hatályba lépett, az üzemben tartók „objektív felelősségét” szabályozó törvényi rendelkezések alkotmányosságát.

Az Alkotmánybíróság (Ab) 2009. május 11-én meghozott és a Magyar Közlönyben közzétett határozatában alkotmányellenesnek találta és megsemmisítette Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlésének a város építési szabályzatáról és szabályozási tervéről, illetve annak módosításáról szóló több rendeletét. E rendeletek között van az 59/2007. (12. 28.) számú önkormányzati rendelet is, mely úgy módosította az építési szabályzatot, hogy gyakorlatilag kizárta a város területén nagyhatósugarú katonai radar létesítését.

Az Alkotmánybíróság (Ab) 2009. május 5-én kihirdette a köztársasági elnök indítványa alapján megtárgyalt, a hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló, az Országgyűlés 2008. december 15-ei ülésnapján elfogadott törvény alkotmányellenességének előzetes vizsgálata tárgyában hozott határozatát.

Az Alkotmánybíróság 2009. április 20-i ülésén döntött a köztisztviselők jogállásáról szóló törvénynek a köztisztviselői eskü letételéről és írásbeli megerősítéséről szóló rendelkezéseiről. A határozat alkotmányos követelményként állapítja meg, hogy az eskü letételét igazoló esküokmány nem tartalmazhat a köztisztviselő lelkiismereti, illetve vallási meggyőződésére utaló adatot.

Az Alkotmánybíróság a 2009. február 23-i teljes ülésén döntött a köztársasági elnöknek a versenytörvénnyel kapcsolatos indítványáról. A testület határozata szerint a tisztességes eljáráshoz való alkotmányos jogot sérti, és ezért alkotmányellenes a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény módosításának 15. §-a, melyet az Országgyűlés 2008. június 2-i ülésnapján fogadott el.

Az Alkotmánybíróság (Ab) 2009. január 20-án egyhangú döntéssel határozatot hozott a járművek közúton vagy közterületen való várakozásához kapcsolódó díjak (parkolási díjak) érvényesítésének feltételeit módosító törvény alkotmányellenességéről.