Sulyok Tamás: eljött az idő az Alaptörvény első átfogó értékelésére

2017. november 29.

2012. január elsejével hatályba lépett Magyarország új Alaptörvénye. Az egyik legkarakteresebb változást az alkotmányjogi panasz intézményének új szabályozása, valamint az jelentette, hogy a bírói ítéletekben az Alaptörvény rendelkezései közvetlen hivatkozásként is megjelennek. Új intézmény a valódi alkotmányjogi panasz, amely az egyedi ügyekben hozott bírói ítéletek megsemmisítését teszi lehetővé.

Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke hangsúlyozta: a kutatómunka az öt éves Alaptörvény érvényesülésének hatástanulmánya, az Alaptörvény érvényesülése pedig leginkább a bírók tevékenységén keresztül válik kézzelfoghatóvá. Kiemelte: az Alkotmánybíróság és a Kúria a pályázat meghirdetésével és a konferencia megrendezésével egyedülálló fórumot teremtett arra a párbeszédre, aminek keretében az Alaptörvénnyel kapcsolatos nézőpontok ütközni tudnak. Az eleven párbeszéd megteremtésének fontosságára hívta fel a figyelmet a Kúria elnöke is. Darák Péter elmondta, sem a Kúria, sem pedig az Alkotmánybíróság önálló célja nem teljesíthető, ha a két fórum ellenkező jogi irányba halad. A legfőbb bírói fórum vezetője szerint ezért folyamatosan figyelemmel kell kísérni és elemezni kell a joggyakorlat folyamatait.

A valódi alkotmányjogi panasz sikerének titka a kölcsönös önkorlátozáson alapuló bírói párbeszéd – tette hozzá Sulyok Tamás. Önkorlátozás az Alkotmánybíróság részéről az, hogy a bírói ítéleteket csak alapjogi sérelem esetén semmisíti meg. Az önkorlátozás a bíróságok részéről pedig azt jelenti, hogy ítéleteik meghozatala során figyelembe kell venniük az Alkotmánybíróság alaptörvény-értelmezését. A kölcsönösön korlátozáson alapuló bírói párbeszéd különös hangsúlyt kap a legfőbb bírói szerv, a Kúria és az Alkotmánybíróság kapcsolatában. A két alkotmányos intézmény eljárásainak összehangolását a két intézmény közötti szakmai és kollegiális kapcsolat is elősegíti. Stumpf István alkotmánybíró a pályázatot értékelve a rendezvényen elmondta: folyamatosan emelkedik az alkotmányjogi panaszok száma, a bíróságok pedig az elmúlt évek során döntéseikben már több ezerszer hivatkoztak az alaptörvényre, ami azt jelzi, hogy e téren zajlik egy tanulási, fejlődési folyamat.

A közös konferenciát egy nemzetközi tanácskozás zárja december 1-én. Az Alkotmánybíróság, a Kúria, a Heidelbergi Tudományos Akadémia és a Heidelbergi Egyetem munkatársai előadások mentén és pódiumbeszélgetéseken vitatják meg a tagállami és európai bíróságok közötti párbeszéd kapcsán kialakult ítélkezési gyakorlatot Magyarország és Németország példáján keresztül.

 

Budapest, 2017. november 29.