Kommüniké a személyi jövedelemadó törvény egyes rendelkezéseivel kapcsolatos alkotmánybírósági határozatról

2009. november 17.

Az Alkotmánybíróság (Ab) november 17-én hozott határozatában elutasította azokat az indítványokat, amelyek a személyi jövedelemadó törvénynek (Szja tv.) az adóalap (illetve az adóelőleg alapjának) meghatározására vonatkozó, 2010. január 1-jétől hatályos rendelkezéseit („szuperbruttósítás”) támadták az Alkotmánynak a jogállamiságot megfogalmazó 2. § (1) bekezdése és az arányos közteherviselés követelményét előíró 70/I. §-a alapján.

Az indítványozók szerint az adóalap-növelő tételek, így az összevont adóalap vonatkozásában meghatározott adóalap-kiegészítés bevezetése következtében a ténylegesen meg nem szerzett jövedelem adóztatására kerül sor, az állam a munkáltató által fizetett járulékok után keletkeztet a magánszemély oldalán adófizetési kötelezettséget, a járulékok év közbeni emelése pedig visszamenőlegesen keletkeztet adókötelezettséget.

Az Ab megállapította, hogy az adóalap-kiegészítést az Szja tv. nem tekinti jövedelemnek. Az összevont adóalapba nem a munkáltató által ténylegesen fizetett társadalombiztosítási járulék, illetve egészségügyi hozzájárulás összegét vonja be a jogalkotó, hanem az összevont adóalapba tartozó jövedelemnek a társadalombiztosítási járulék, illetve az egészségügyi hozzájárulás mértékével korrigált összegét. Az adóalap-kiegészítés jelenlegi szabályozása lényegében az adóalapot érintő matematikai műveletként írható le: az adókulcsokat nem az összevont adóalapba tartozó jövedelmekre, hanem (2010. január 1-jétől) annak 127 %-ára kell vetíteni. A jogalkotó tulajdonképpen — a további értelmezési nehézségeket okozó, más jogszabályi rendelkezésekre való utalás helyett — úgy is rendelkezhetett volna, hogy az összevont adóalapot a jövedelem 127 %-a képezi. Valójában tehát az adóalap-kiegészítés egy korrekciós tényező. Az Ab azt is hangsúlyozta, hogy a jogalkotó által bevezetett számítási módszer addig marad meg az alkotmányosság határain belül, míg a korrekció kiindulási alapja az adóalany által ténylegesen megszerzett jövedelem, s kétséget kizáróan kimutatható a közvetlen összefüggés az adóalany foglalkoztatásával, jövedelemszerző tevékenységével keletkező jövedelem és a korrekciós tényező, s ezáltal az adó alapja között.

Az adóalap-kiegészítés vonatkozásában az Ab rögzítette, hogy, amennyiben az Szja tv. szerint nem is minősül jövedelemnek, mégis jövedelem módjára viselkedik. Azáltal, hogy mértéke a társadalombiztosítási járulék (egészségügyi hozzájárulás) mértékéhez igazodik, még ha nem is pontosan, de nagyságrendileg kifejezi a munkáltatónál, illetve a kifizetőnél közvetlenül a magánszemély adóalany foglalkoztatásával (jövedelemszerző tevékenységével) összefüggésben jelentkező kiadásokat. Az adófizetési kötelezettség ezért közvetlen összefüggésben áll az adóalany jövedelmi és vagyoni viszonyaival, megfelel az Alkotmány 70/I. §-ának. Meg nem szerzett jövedelem adóztatására nem kerül sor, az adó az alanyi kötelezettek teherviselő képességével arányos marad.

Az Ab arra is kitért, hogy a társadalombiztosítási járulék, illetve az egészségügyi hozzájárulás adóév közben történő emelése visszamenőleges adókötelezettséget keletkeztetne, mely ellentétes volna az Alkotmány 2. § (1) bekezdésével. Egy ilyen változtatás alkotmányossága azonban csak a konkrét törvénymódosítás(ok) fényében lenne megítélhető. Felhívta ugyanakkor a jogalkotó figyelmét arra, hogy a járulékok év közbeni emelése esetén megfelelő átmeneti szabályokat kell alkotnia a tiltott visszaható hatályú jogalkotás kiküszöbölése érdekében.