Kommüniké a családi pótlék járandóssággá alakításáról szóló törvényi rendelkezések alkotmányellenességéről

Az Alkotmánybíróság (Ab) december 15-én elfogadott határozatában alkotmányellenesnek nyilvánította a családi pótlék adózásnál való figyelembe vételét előíró rendelkezéseket, és azokat visszamenőleges hatállyal megsemmisítette. A személyi jövedelemadó törvény szeptember 1-jétől hatályos rendelkezései szerint a családi pótlék adómentes jövedelemből adóterhet nem viselő járandósággá vált. Eszerint a gyermeket együtt nevelő szülők adóalapjába a családi pótlék összegének felét-felét be kell számítani, függetlenül attól, hogy a családi pótlékot melyik szülőnek folyósítja az állam.

Az Ab szerint az a szabály, amely a családi pótlék felett rendelkezési jogot nem szerző szülőnél is jövedelemnek tekinti a családi pótlék felét, az arányos közteherviselés elvét sérti, mert ténylegesen nem megszerzett jövedelem adózására vonatkozik.

Az Ab megállapította ugyanakkor, hogy a házastársak valamennyi jövedelmének összeszámítása, és az összes jövedelmük fele-fele arányban történő adóztatása önmagában nem lenne alkotmányellenes.

Az Ab megállapította azt is, hogy a személyi jövedelemadó hatályos rendszerében, amelynek lényeges vonása az összevontan adózó jövedelmeknél a több adósáv és a több adókulcs, a családi pótlék adóalapba vonása sérti a teljesítőképesség szerinti adózás elvét. Az Ab abból indult ki, hogy a gyermek tartására az Alkotmány alapján kötelezően fordítandó javak nyilvánvalóan csökkentik azt az összeget, amely felett a szülők, együttesen, vagy külön-külön szabadon rendelkezhetnek. A szülő személyes adóteherviselő képessége ezért nem azonos mértékű azoknak a magánszemélyeknek az adóteherviselő képességével, akiket az Alkotmány szerinti gyermektartási kötelezettség nem terhel, hanem kisebb. Az alkotmányellenessé nyilvánított rendelkezések viszont azt eredményezhetnék, hogy minél több gyermekről gondoskodik a szülő, a családi pótlék mellett szerzett személyes jövedelméből annál több adót fizetne.

Az Ab ugyanakkor utalt arra, hogy a családi pótlék rendszerét át lehet alakítani, és a jogosultságot rászorultsághoz, vagyis a családban az egy főre eső jövedelem mértékéhez lehet kötni. A vizsgált szabályok értelmében azonban jelenleg nem a család rászorultsága számít akkor, amikor arról van szó, hogy a családi pótlék adóalapba vonása hatásaként csökken-e a szülő összes jövedelme, hanem csak az adóalany személyes jövedelmének mértéke.

A határozat megtalálható az Alkotmánybíróság honlapján