Hétfőn nyilvános ülésen hirdet határozatot az Alkotmánybíróság

2016. szeptember 15.

Az Alkotmánybíróság 2016. szeptember 19-én, hétfőn 12 órakor nyilvános teljes ülésen hirdeti ki a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 344. § (1) bekezdése és a 344. § (1) bekezdéséből „a 74. § (1) bekezdésében meghatározott bűnügyi költségből azt” szövegrészei alaptörvény-ellenességének a megállapítására és megsemmisítésére irányuló bírói kezdeményezés tárgyában hozott határozatát.

Az indítványozó bíró álláspontja szerint a büntetőeljárásról szóló törvény (a továbbiakban: Be.) hivatkozott rendelkezése alaptörvény-ellenesnek tekinthető. A rendelkezés a pótmagánvád alapján indult eljárásokban a Be. és az Alaptörvény rendelkezéseinek maradéktalan érvényesülését kétségessé teszi, amiből következően az eljárás alá vont személynek azzal kell számolnia, hogy az ellene emelt vád megalapozatlanságának bizonyítása esetén is viselnie kell az általa választott védő igénybevétele folytán felmerült költségeit. Így sérülhetnek az Alaptörvény 28. cikkében megfogalmazottak, a törvény előtti egyenlőség és a védelemhez való jog.

Az Alkotmánybíróság az ügyben a határozatát a hétfői nyilvános ülésén hirdeti ki. Az ügy alkotmánybírósági ügyszáma: III/498/2016.

Az ügy részletei és az indítvány szövege itt érhetők el >>

A határozat kihirdetésének helyszíne az Alkotmánybíróság székháza (1015 Budapest, Donáti utca 35-45.).

A kötelező biztonsági ellenőrzésre tekintettel a nyilvános hirdetésre javasolt fél órával korábban érkezni. A részvételhez előzetes regisztrációra nincs szükség.

A nyilvános hirdetés előreláthatólag kb. 13 óráig fog tartani.

* * *

Budapest, 2016. szeptember 18., vasárnap (MTI) – Az Alkotmánybíróság nyilvános határozathirdetést tart hétfőn egy bűnügyi költséggel kapcsolatos ügyben – közölte testület a honlapján.

Az alkotmánybírósági eljárást egy nyíregyházi bíró kezdeményezte, mert álláspontja szerint sérti a törvény előtti egyenlőség és védelemhez való jog alaptörvényben rögzített elvét a büntetőeljárási törvény egyik, bűnügyi költségre vonatkozó rendelkezése.

Az indítvány szerint a vitatott törvényhely miatt a pótmagánváddal – ügyészség helyett, magánfél által – kezdeményezett büntetőperben az eljárás alá vont személynek azzal kell számolnia, hogy akkor is ő fizeti a védői költségeit, ha bebizonyosodik az ellene emelt vád megalapozatlansága. Ugyanis a pótmagánvádas ügyben felmentett vádlott ügyvédjének díjazása és készkiadása megfizetésére az eljárást kezdeményező pótmagánvádlót nem lehet kötelezni. A pótmagánvádló által benyújtott vádindítvány alapján büntetőeljárás alá vont vádlottnak tehát felmentése vagy a vele szemben indult eljárás megszüntetése esetén is viselnie kell a védelmével kapcsolatban felmerült kiadásait, ha erről maga gondoskodott.

„A vádemelés sikertelenségének anyagi kockázatát tehát védő meghatalmazása esetén nem a pótmagánvádlónak, hanem a vádlottnak kell viselnie, akit ez a körülmény szükségképpen gátolhat a védelemhez való alkotmányos jogának gyakorlásában” – olvasható a bírói indítványban, amelyről hétfőn dönt az Alkotmánybíróság.

Az indítvány másik érve, hogy a kifogásolt rendelkezés különbséget tesz az állam polgárai között és ezzel sérti a törvény előtti egyenlőséghez való alkotmányos jogot, hiszen a pótmagánvádas ügyektől eltérően az ügyészi vád alóli felmentés, vagy vádelejtés miatti megszüntetés esetén az állam megtéríti a védői díjat.

Bitskey Botond, az Alkotmánybíróság főtitkára az MTI-nek elmondta: a taláros testület az eddiginél gyakrabban tart majd nyilvános határozathirdetéseket azért, hogy munkájának eredményeit minél szélesebb körben megismerhesse a közvélemény. Ennek során különösen nagy hangsúlyt fordítanak a rendes bíróságok bírái által kezdeményezett ügyekre.