EN

Az Országgyűlés mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet idézett elő azáltal, hogy a Nemzeti Földalapról szóló törvény módosításával egyidejűleg nem gondoskodott olyan szabály megalkotásáról, amely biztosítaná a Nemzeti Földalap sarkalatos szabályokkal védett vagyonának hosszú távú megőrzését. A Földalap célja a természeti erőforrások – különösen a termőföld, az erdők és a vízkészlet, illetve a honos növény- és állatfajok – védelme, és megőrzése a jövő nemzedékek számára. A módosított szabályozás nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy a bevételek államadósság csökkentésére történő felhasználása ezeknek a céloknak a megvalósítását veszélyeztesse. Az Alkotmánybíróság a környezetjog egyik legszigorúbb szabályát, az elővigyázatosság elvét rendelte alkalmazni.

Sallai R. Benedek országgyűlési képviselő és az országgyűlési képviselők több mint egynegyede három törvény (a Nemzeti Földalapról szóló törvényt módosító törvény, a Nemzeti Földalapról szóló törvény módosított rendelkezései és a „Földet a gazdáknak!” Programról szóló törvény) és egy országgyűlési határozat rendelkezéseit támadta meg az Alkotmánybíróság előtt. Az indítvány szerint a Kormány és az Országgyűlés egyszerű többsége a „Földet a gazdáknak!” Program keretében lefolytatott értékesítés utólagos törvényesítése érdekében hozta létre a vitatott rendelkezéseket, alaptörvény-ellenes helyzetet teremtve.

A „Földet a gazdáknak!” programot lezáró országgyűlési határozat a tartalma szerint nem minősül közjogi szervezetszabályozó eszköznek, felülvizsgálata tehát nem tartozik az Alkotmánybíróság hatáskörébe, a Nemzeti Földalapról szóló törvényt módosító törvény pedig hatályát veszítette. Az érdemi vizsgálat tehát csak a Földalap-törvény módosított rendelkezéseire és a „Földet a gazdáknak!” programot lezáró törvényre terjedt ki.

Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az Alaptörvénynek a természeti erőforrások védelmére vonatkozó cikkéből nem következik a Földalap-törvény egyes szabályainak sarkalatossága, mivel az Alaptörvényben előírt garanciát másik törvény (a Földforgalmi törvény) biztosítja. A Földalap-törvény indítványban kifogásolt szabálya továbbá nem a Földalapba tartozó földrészletek hasznosítására irányul, hanem az ezek hasznosításából származó bevétel felhasználására. Olyan szabály pedig nincs az Alaptörvényben, amely valamely állami bevétel felhasználásáról szóló törvényhozói döntéshez a sarkalatosság követelményét fűzné. Az Alkotmánybíróság a Földalap-törvény támadott rendelkezéseit és a „Földet a gazdáknak!” programot lezáró törvényt nem találta alaptörvény-ellenesnek.

Az Alkotmánybíróság ugyanakkor észlelte, hogy a Földalap-törvény nem tartalmaz semmilyen szabályt arra, hogy a Földalapba tartozó földrészletek hasznosításából származó bevételek milyen mértékben fordíthatók az államadósság csökkentésére. A Földalap-törvény módosított szövege nem zárja ki olyan költségvetési döntések sorozatát, amely hosszú távon a Földalap által kezelt vagyont jelentős mértékben csökkentheti, ami végső soron akár a Földalap megszűnéséhez is vezethet. Az Alkotmánybíróság ezért felhívja az Országgyűlést, hogy jogalkotási feladatának 2018. május 31-éig tegyen eleget, vagyis a 2019. évi költségvetés már ennek figyelembe vételével szülessen.

A határozathoz dr. Salamon László és dr. Szabó Marcel alkotmánybíró párhuzamos indokolást, dr. Balsai István, dr. Czine Ágnes, dr. Dienes-Oehm Egon, dr. Hörcherné dr. Marosi Ildikó és dr. Stumpf István alkotmánybírók különvéleményt csatoltak. Az indítvány és az ügy adatlapja elérhetők ezen a linken, az Alkotmánybíróság határozatának teljes szövege elérhető az Alkotmánybíróság honlapján ezen a linken.

Budapest, 2017. október 17.