Az Alkotmánybíróság közleménye a Lehet Más a Politika alkotmányjogi panasza alapján hozott határozatáról

2013. február 12.

Az Alkotmánybíróság a 2013. február 12-én hozott határozatában alaptörvény-ellenesnek ítélte és megsemmisítette az LMP 2012. március 15-ei rendezvényének bejelentéséről szóló fővárosi törvényszéki döntést. A békés gyülekezéshez való jogot sértette ugyanis, hogy a bíróság nem vizsgálta érdemben azt a végzést, amelyben a Budapesti Rendőr-főkapitányság a Fővárosi Polgármesteri Hivatal közterület-használati megállapodása miatt a hatásköre hiányát állapította meg. Az Alkotmánybíróság először élt az alaptörvény-ellenesnek talált bírói döntések megsemmisítésére lehetőséget adó jogkörével.

Az indítványozó LMP 2012. március 15-én a Hősök terén kívánt megemlékezést tartani „az 1848/1849-es szabadságharcról”. A bejelentését vizsgáló BRFK a hatáskörének hiányát állapította meg, mert aznap a megjelölt helyszínt a Főpolgármesteri Hivatal közterület-használati megállapodás alapján használhatta. Az indítványozó a BRFK végzésével szemben bírósághoz fordult. A Fővárosi Törvényszék megállapította, hogy nincs lehetősége a kérdés érdemi elbírálására, ezért az ügyet fellebbezésként áttette az Országos Rendőr-főkapitánysághoz. A panaszos a Fővárosi Törvényszék döntésével szemben, majd az ORFK végzését felülvizsgáló bírói döntéssel szemben alkotmányjogi panaszt nyújtott be.

Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a Fővárosi Törvényszék döntése az Alaptörvény VIII. cikk (1) bekezdésében elismert békés gyülekezéshez való jogot sértette azáltal, hogy a BRFK végzését érdemben nem vizsgálta. A bíróságnak a konkrét ügyben tekintetbe kellett volna vennie, hogy a közterület-használati megállapodás jogszerűsége és indokoltsága is kérdéses volt. A főpolgármesteri hivatalnak ugyanis nem volt szüksége közterület-használati engedélyre, ezért alappal feltételezhető, hogy a használati megállapodás megkötésekor joggal való visszaélés történt. Erre utal az a tény is, hogy a főpolgármesteri hivatal 2012. március 15-ére készletező módon az összes olyan budapesti helyszínt lefoglalta előzetesen, amely az 1848-as forradalom megemlékezését célzó, nagy létszámú résztvevőre számító rendezvény megtartására alkalmas lett volna. Továbbá, ha a bíróság érdemben vizsgálódott volna, és a főpolgármesteri hivatalnak a Hősök tere használatáról lemondó, utóbb érkezett nyilatkozatát figyelembe vette volna, akkor a panaszos által 2012. március 15-ére szervezni kívánt rendezvény a bejelentésben megjelölt helyszínen – más, annak akadályát jelentő, jogszerű indok hiányában – megtartható lett volna. Az alaptörvény-ellenesnek talált bírói döntést az Alkotmánybíróság megsemmisítette.

Annak érdekében, hogy a határozatban ismertetett szempontok iránymutatásul szolgáljanak a jövőbeli gyülekezési jogvitákban eljáró bíróságok számára, az Alkotmánybíróság alkotmányos követelményt is megállapított. Eszerint a rendőrségnek a rendezvény bejelentéséről hozott, hatáskör hiányát megállapító határozata olyan határozat, amelyet a bíróság érdemben köteles felülbírálni. Ennek során a bíróság a hatáskör hiányát megállapító rendőrhatósági határozat jogszerűségét és megalapozottságát érdemben vizsgálja.

A határozathoz dr. Balsai István, dr. Bihari Mihály és dr. Pokol Béla párhuzamos indokolást, dr. Bragyova András és dr. Bihari Mihály különvéleményt csatolt.

Az Alaptörvény és az Alkotmánybíróságról szóló törvény értelmében az Alkotmánybíróság 2012. január 1-jétől hatáskörrel rendelkezik arra, hogy alkotmányjogi panasz alapján felülvizsgálja a bírói döntések Alaptörvénnyel való összhangját. Új hatáskörében eljárva az Alkotmánybíróság a jelen ügyben első alkalommal állapította meg a vizsgált bírói döntés alaptörvény-ellenességét, és első alkalommal döntött annak megsemmisítéséről.

A határozat teljes szövege itt olvasható.