Az Alkotmánybíróság közleménye a gyülekezési törvényt érintő alaptörvény-ellenes mulasztás megállapításáról

2016. július 12.

Az Alkotmánybíróság 2016. július 12-én, nyilvános tárgyaláson kihirdetett határozatában mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet állapított meg, mert a törvényalkotó nem szabályozta a gyülekezéshez való alapjog és a magánszférához való alapjog kollíziója esetén az ütköző alapjogok feloldásának szempontjait és annak eljárási kereteit. Az Alkotmánybíróság ezért felhívta az Országgyűlést, hogy jogalkotási kötelezettségének 2016. december 31-ig tegyen eleget. Az Alkotmánybíróság ezzel egyidejűleg megállapította, hogy a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 5.Kpk.46.622/2014/2. számú végzése nem alaptörvény-ellenes, ezért az annak megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt elutasította.

Az indítványozó 2014. december 19-re egész napos tüntetéssorozatot jelentett be Budapest különböző helyszínein történő statikus gyülekezés, valamint az egyes helyszínek közötti felvonulásra. A rendőrség a bejelentést tudomásul vette, de három helyszín tekintetében tiltó határozatot hozott, melyet a bíróság is helyben hagyott. Alkotmányjogi panaszában az indítványozó úgy vélte, hogy a gyülekezés betiltása az érintett helyszíneken megalapozatlan és indokolatlan volt, ezért sérti a gyülekezési szabadságot.

Az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt elutasította. A testület megállapította, hogy a demonstráció megtartását egyes helyszíneken megtiltó döntésében a rendőrség és a bíróság kibővítette a gyülekezési törvényben szereplő előzetes tilalmi okokat a feloszlatási okok között szereplő „mások jogai sérelmének” tilalmával. Az Alkotmánybíróságnak arra kellett az ügy elbírálása során választ adnia, hogy ez az eljárás alaptörvény-ellenes volt-e.

Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a gyülekezési jog gyakorlása korlátjaként a gyülekezési törvényben tételesen felsorolt tiltó okok ilyen módon való kibővítésére a vizsgált esetben azért került sor, mert a jogalkalmazók alapjogi kollízióval szembesültek, melyet megpróbáltak jogértelmezéssel feloldani. Az Alkotmánybíróság a vizsgált ügy összes körülménye alapján úgy ítélte meg, hogy a rendőrségi és bírósági döntés nem alaptörvény-ellenes, ezért az indítványt elutasította. Az Alkotmánybíróság a döntésénél figyelembe vette, hogy az indítványozónak lehetősége volt a dinamikus felvonulás többi (tiltással nem érintett) helyszínén a demonstráció megtartására és véleménye szabad kifejtésére, ezért nem sérült aránytalan mértékben a békés gyülekezéshez való joga.

Az Alkotmánybíróság figyelembe vette továbbá azt is, hogy a jogalkalmazó szervek által felismert alapjogi konfliktus feloldásának a törvényi szabályai a jogalkalmazói döntések időpontjában hiányoztak és hiányoznak jelenleg is, ezért alaptörvény-ellenes jogi helyzet áll fenn. Konkuráló alapjogi helyzetek alakulhatnak ki a békés gyülekezés gyakorlása során a gyülekezési jogukat gyakorló és a gyülekezés helyszínén tartózkodó más személyek között is (pl. a mozgásszabadság, a magánszférához való jog vonatkozásában), amelyeket a megfelelő szabályok megalkotásával és alkalmazásával fel kell oldani.

Az Alkotmánybíróság döntése értelmében a mulasztás megszüntetése során a törvényhozónak figyelembe kell vennie azt, hogy egyik érintett alapjog lényeges tartalma sem korlátozható, továbbá arra kell törekedni, hogy a konkuráló alapjogi pozíciók az arányosság elvének megfelelően kíméletes kiegyenlítésre, méltányos egyensúlyba kerüljenek.

A határozathoz Salamon László és Stumpf István alkotmánybírók különvéleményt, Czine Ágnes alkotmánybíró párhuzamos indokolást csatoltak.

Az Alkotmánybíróság határozatának teljes szövege elérhető ezen a linken. 

Budapest, 2016. július 12.