Alaptörvény-ellenes a muszlim vallás gyakorlását, valamint a házasság és a család fogalmáról szóló véleményt korlátozó ásotthalmi szabályozás
2017. április 12.
Az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek találta, és visszamenőleges hatállyal megsemmisítette Ásotthalom Nagyközség közösségi együttélés alapvető szabályairól szóló rendeletének azon paragrafusát, amely szerint tilos közterületen – többek között – a müezzin tevékenysége, a burka és a csador viselése, valamint bármilyen olyan jellegű propaganda-tevékenység megvalósítása, amely a házasság intézményét nem egy férfi és egy nő között létrejött életközösségként mutatja be.
Az alapvető jogok biztosának indítványára soron kívüli eljárásban döntött az Alkotmánybíróság arról, ellentétes-e az Alaptörvénnyel az ásotthalmi önkormányzat rendeletének indítvánnyal támadott szabályozása. A támadott szabályozást Ásotthalom képviselő-testülete tavaly novemberben hirdette ki.
Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint az önkormányzatok nem alkothatnak közvetlenül alapjogot érintő, illetve korlátozó szabályozást, mivel az Alaptörvény alapján az alapvető jogokra és kötelezettségekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg. A közvetlenül alapjogokat érintő, illetve korlátozó helyi önkormányzati rendeletben történő szabályozás ugyanis oda vezetne, hogy egyes alapjogok gyakorlása önkormányzatonként eltérő feltételek mellett valósulhatna meg.
A testület az indítványt megalapozottnak találta, és kimondta: a támadott szabályozás „több alapjog, így a lelkiismereti és vallásszabadság, valamint a véleménynyilvánítás szabadsága közvetlen korlátozását célozza”. A rendelkezés részben a muszlim vallás gyakorlását és az egyének vallásos meggyőződésének kinyilvánítását korlátozza, részben pedig a véleménynyilvánítás szabadságának törvényben megállapított korlátain kívül önkormányzati rendeletben további belső, értékalapú korlátokat állít fel.
Az Alkotmánybíróság határozata értelmében Ásotthalom Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete közvetlenül az alapjogokat érintő, korlátozó szabályozást alkotott önkormányzati rendeleti szinten. Az alapvető jogok biztosa által támadott szabályozás tehát nem felel meg az Alaptörvényben foglalt, törvényi szabályozási szintet előíró rendelkezésnek, ezért alaptörvény-ellenes, és azt az Alkotmánybíróság – a fő szabálytól eltérően, súlyosságára tekintettel – a kihirdetésre visszamenőleges hatállyal megsemmisítette.
A határozathoz párhuzamos indokolást fűzött Dr. Czine Ágnes, Dr. Hörcherné dr. Marosi Ildikó, Dr. Juhász Imre, Dr. Pokol Béla és Dr. Varga Zs. András alkotmánybíró.
Az Alkotmánybíróság határozatának teljes szövege az Alkotmánybíróság honlapján ezen a linken olvasható.
Budapest, 2017. április 12.