MENU
kezdőlapin englishügyfélkapukapcsolat

Határozatok és végzések

A nemrég hozott határozatok és végzések nem hivatalos, tájékoztató jellegű közzététele, a fontosabbak esetében rövid összefoglalóval. A döntések szövegei addig találhatóak meg ezen az oldalon, ameddig nem jelennek meg az Alkotmánybíróság Határozatai hivatalos lapban.

2017.09.22AB határozat alkotmányjogi panasz elutasításáról (IV/1064/2017.)

Az Alkotmánybíróság tanácsa szeptember 19-én elutasította a Kúria Kfv.II.37.146/2016/8. számú ítéletével szemben előterjesztett alkotmányjogi panaszt. A panasz alapjául szolgáló ügyben az indítványozók felperesként vettek részt. A II. rendű indítványozó tulajdonában levő ingatlan előkertjében egy helyileg védett természeti értékké nyilvánított mocsárciprus fa található. A szomszédos ingatlan tulajdonosa gépkocsitároló bővítése iránt terjesztett elő két esetben is kérelmet, második alkalommal az engedélyt megadták. A II. rendű felperes fellebbezései nyomán a bíróság a határozatot hatályon kívül helyezte. A bíróság a megismételt eljárásban kutató fúrások elvégzését írta elő, melyben fel kell tárni, hogy a tervezett munkálatok kihatnak-e a mocsárciprus életminőségére. Többlépcsős eljárást követően az ügy a Kúriához került, amely ítéletében rögzítette, hogy „az építkezés nem tiltható meg arra tekintettel, hogy a fa egy élő szervezet és a törzsnövekedése valamikor (évtizedek múlva) majd elérheti a garázs falát”. Az indítványozók alkotmányjogi panaszukban azt állították, hogy a bírói döntések annak ellenére ítélték az építési tevékenységet jogszerűnek, hogy az egyértelműen a helyi védett természeti emlék tenyészterületén valósul meg, illetőleg maga az építés nem áll a védettséggel összhangban, és nem szolgálja annak közérdekű célját. Az Alkotmánybíróság az indítványt nem találta megalapozottnak. A természetvédelem jogszabályokkal biztosított szintjét az állam nem csökkentheti, kivéve, ha ez más alkotmányos jog vagy érték érvényesítéséhez elkerülhetetlen. A védelmi szint csökkentésének mértéke az elérni kívánt célhoz képest ekkor sem lehet aránytalan. Az ügyben eljáró bíróság szakértői bizonyítást is lefolytatott, melynek nyomán megállapította, hogy a tervdokumentáció hosszú, több évtizeden keresztül megfelelő megoldást biztosít a fa számára.

megosztásTOVÁBB

2017.09.22AB határozat alkotmányjogi panasz elutasításáról (IV/46/2017.)

Az Alkotmánybíróság tanácsa szeptember 19-én elutasította a Nyíregyházi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 15.Kpk.50.093/2016/6. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt. A panasz alapjául szolgáló ügyben az indítványozó annak kivizsgálását kérte, hogy a szomszédságában lévő ingatlan beépítése során betartották-e az építési előírásokat. Az elsőfokú hatóság a megindított építésrendészeti eljárást megszüntette, az építmény 10 éven túli meglétére vonatkozó indokkal. Az indítványozó a végzés ellen fellebbezéssel élt, amelyet az elsőfokú hatóság érdemi vizsgálat nélkül elutasított. Érvelése szerint az indítványozó nem minősül ügyfélnek, ugyanis az elsőfokú eljárásban sem nyilatkozatot, sem kérelmet nem nyújtott be, ezért ügyféli jogait nem gyakorolhatja. Az indítványozó ezzel a döntéssel szemben fellebbezéssel élt, melyben kifogásolta a fellebbezés érdemi vizsgálat nélküli elutasításának indokait. A másodfokú hatóság az elsőfokú hatóság végzését helybenhagyta. Az indítványozó a másodfokú hatósági végzéssel szemben bírósági felülvizsgálati kérelemmel élt, azonban azt a bíróság elutasította. Az indítványozó alkotmányjogi panaszában a jogorvoslathoz való jogának sérelmét jelölte meg indítványa fő elemének. Az Alkotmánybíróság az indítványt nem találta megalapozottnak. Az Alkotmánybíróság abból az elvi megállapításból indult ki, hogy az ügyféli minőség jogszabályba ütköző megtagadása sérti az érintettnek a tisztességes hatósági eljáráshoz és a jogorvoslati joghoz való alapvető jogát. A testület megállapította, hogy a bíróság figyelmét valóban elkerülte az, hogy a kérelem hatósági elbírálása idején a jogszabály másként rendelkezett az eljárás megindulásának lehetőségeiről, mint a támadott bírósági döntés meghozatalakor. Rámutat azonban arra is, hogy ha az indítványozó kérelme jellegének megítélése téves is lett volna, akkor sem érte ebből adódóan az indítványozót alapjogi sérelem. Az indítványozó figyelmét az eljárás során felhívták az ügyféli jogai biztosítására, azonban ezzel a lehetőséggel nem élt.

megosztásTOVÁBB

2017.09.22AB határozat bírói kezdeményezés elutasításáról (III/58/2017.)

Az Alkotmánybíróság tanácsa szeptember 19-én elutasította a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 83. § (1) bekezdés d) pontja és a 294. § (1) bekezdés e) pontja alaptörvény-ellenességének, valamint nemzetközi szerződésbe ütközésének megállapítására, és a támadott rendelkezések megsemmisítésére irányuló bírói kezdeményezést. A bírói kezdeményezés alapjául szolgáló ügyben a felperes munkaviszonyát az alperesi munkáltató azonnali hatályú felmondással megszüntette. A felperes keresetében kérte az azonnali hatályú felmondás jogellenességének megállapítását és munkaviszonya helyreállítását. Arra hivatkozott, hogy a munkáltató eljárása rendeltetésellenes volt, mivel munkaviszonyát szakszervezeti tisztsége miatt szüntették meg. Az Alkotmánybíróság eljárását kezdeményező bíró kifejti, hogy indokolatlan a megkülönböztetés az üzemi tanács tagja, az üzemi megbízott és a gazdasági társaság felügyelő bizottságának munkavállaló képviselője, mint munkavállalói képviselő és a szakszervezeti tisztségviselő között a jogellenes felmondás esetén a munkaviszony helyreállításának lehetőségét illetően. A kifejtett szabályozásbeli különbségek a bíró szerint tiltott diszkriminációt valósítanak meg. Az Alkotmánybíróság az indítványt nem találta megalapozottnak. A megkülönböztetés alkotmányosságának a vizsgálatakor alapvetően abból kell kiindulni, hogy a diszkrimináció tilalma nem jelenti azt, hogy minden különbségtétel tilos, hanem azt az elvárást fogalmazza meg, hogy a jognak mindenkit egyenlő méltóságú személyként kell kezelnie. Az Alkotmánybíróság vizsgálta a szakszervezeti tisztségviselő és a munkavállalói képviselő között a munkaviszony helyreállíthatósága tekintetében meglévő, a támadott rendelkezéseken alapuló különbségtételt. A testület, miután rögzítette a két külön csoportba tartozó személy mögötti szervezet jogi és funkcionális különbségét, a szabályozásbeli eltérés indokát észszerűnek minősítette.

megosztásTOVÁBB

KERESÉS ÉS SZŰRÉS AZ ÜGYEKBEN

A döntés

sorszáma évszáma

Az ügy

ügyszáma évszáma

Részletes keresés és szűrés

 

AKTUÁLIS
2017.09.21 Sikeres az alkotmányjogi panasz bevezetése Magyarországon

Először az intézmény történetében, az Alkotmánybíróság elnökének meghívására mintegy 40 Magyarországra akkreditált nagykövet vett részt az Alkotmánybíróság székházában rendezett...

KERESÉS ÉS SZŰRÉS AZ ÜGYEKBEN

A döntés

sorszáma évszáma

Az ügy

ügyszáma évszáma

Részletes keresés és szűrés

 

AKTUÁLIS
2017.09.21 Sikeres az alkotmányjogi panasz bevezetése Magyarországon

Először az intézmény történetében, az Alkotmánybíróság elnökének meghívására mintegy 40 Magyarországra akkreditált nagykövet vett részt az Alkotmánybíróság székházában rendezett...