MENU
kezdőlapin englishügyfélkapukapcsolat

Határozatok és végzések

A nemrég hozott határozatok és végzések nem hivatalos, tájékoztató jellegű közzététele, a fontosabbak esetében rövid összefoglalóval. A döntések szövegei addig találhatóak meg ezen az oldalon, ameddig nem jelennek meg az Alkotmánybíróság Határozatai hivatalos lapban.

2017.04.25AB határozat alkotmányjogi panasz elutasításáról (IV/1033/2017.)

Az ügy tárgya: a Fővárosi Ítélőtábla 17.Pk.50.005/2017/2. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz (választási eljárás, szórólapon tett közlés)

megosztásTOVÁBB

2017.04.18AB határozat bírói kezdeményezés elutasításáról (III/1772/2016.)

Az Alkotmánybíróság tanácsa április 11-én elutasította a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 305. § (3) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására, valamint a jogszabály alkalmazásának kizárására irányuló bírói kezdeményezést. Az bírói kezdeményezésre okot adó végrehajtási ügyben az indítványozó bíróság rendelt el végrehajtást az adóssal szemben. Az eljáró végrehajtó 2010 áprilisában foglalta le az adós tulajdonában lévő ingatlant, majd ezt követően megállapította az ingatlan becsértékét. A végrehajtást kérő ugyanakkor 2016 szeptemberében végrehajtási kifogást terjesztett elő: álláspontja szerint a becsérték közlése óta eltelt több mint hat év során az ingatlan állapotában jelentős értékcsökkenés történt. A végrehajtási kifogás alapján eljáró bíróság megállapította, hogy a becsérték időmúlásra figyelemmel történő újbóli megállapítása kizárólag olyan ingatlanokra alkalmazható, amelyekről a tájékoztatást 2012 szeptember elsejét követően közölték. A bíróság ezért az eljárás felfüggesztése mellett az Alkotmánybírósághoz fordult. Az indítványozó bíró álláspontja szerint a támadott jogszabály sérti a tulajdon védelmét, az egyenlőségi szabályt és a hátrányos megkülönböztetés tilalmát, valamint a jogállamiság elvéből fakadó jogbiztonság követelményét. A testület nem találta megalapozottnak az indítványt. A kifogásolt jogszabályi feltétel az időbeli hatály kijelölése során objektív szempontokat tart szem előtt, ezeket pedig valamennyi végrehajtási eljárásban, azonos feltételek mellett alkalmazzák.

megosztásTOVÁBB

2017.04.18AB határozat jogszabály alaptörvény-ellenességének megállapításáról és megsemmisítéséről (IV/1092/2014.)

Az Alkotmánybíróság tanácsa április 11-én megállapította, hogy a Kaposvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 4.Kpk.27.058/2014/1/I. számú végzése alaptörvény-ellenes, ezért azt megsemmisítette. Az alkotmányjogi panasz alapjául szolgáló ügyben az indítványozó meghatalmazottja útján épület bontásának elrendelése iránti kérelmet nyújtott be a járási építésügyi hivatalhoz, amely az indítványozó által indított hatósági eljárást felfüggesztette. Az indítványozó az iratbetekintés közben tapasztalt, általa jogsértőnek tekintett eljárási cselekmény miatt panasszal fordult a felügyeleti szervhez, amely a közigazgatási hatósági eljárást végzéssel megszüntette. A hatóság a végzésben arról tájékoztatta az indítványozót, hogy a döntés közlésétől számított 30 napon belül – jogszabálysértésre hivatkozással – kérheti a döntés bírósági felülvizsgálatát. Az indítványozó a kézbesítést követő 30. napon kereseti kérelmet nyújtott be a helyi közigazgatási és munkaügyi bírósághoz, az azonban keresetét elkésettség miatt elutasította. Az indítványozó alkotmányjogi panaszában azt sérelmezte, hogy a bíróság az indítványozóra hárította a hatóság törvénnyel ellentétes tájékoztatásának jogkövetkezményeit. Az Alkotmánybíróság a támadott bírói végzést a jogorvoslathoz való alapjog sérelme alapján alaptörvény-ellenesnek találta és megsemmisítette.

megosztásTOVÁBB

2017.04.18AB határozat bírói kezdeményezés elutasításáról (III/1374/2016.)

Az Alkotmánybíróság tanácsa április 11-én elutasította a járások kialakításáról, valamint egyes ezzel összefüggő törvények módosításáról szóló 2012. évi XCIII. törvény 7/A. § (3) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására és alkalmazási tilalom kimondására irányuló bírói kezdeményezést. Az alapügyben a felperes egy polgármesteri hivatal állományában állt köztisztviselői jogviszonyban, majd kormányzati szolgálati jogviszonyba került az alperes megyei kormányhivatalhoz. Az alperes a felperes kinevezését egyoldalúan úgy módosította, hogy a korábbi illetményéhez képest kevesebb illetményt állapított meg. A felperes annak megállapítását kérte a bírósághoz benyújtott keresetében, hogy a kinevezés egyoldalú módosítása jogszabályba ütközik. Az indítványozó bíró szerint a támadott jogszabályhelyhez fűzött indokolásban a jogalkotó által megjelölt okok, mint inkoherencia, bérfeszültség és alkalmazási nehézségek, nem minősülhetnek az alapjog-korlátozáshoz elégséges indoknak. Az Alkotmánybíróság nem találta az indítványt megalapozottnak. Az indítványozó kifejezetten a felperes illetménycsökkenését jelölte meg a tulajdonhoz való jog sérelmeként, viszont indokolásában nem szerepel olyan állítás, hogy a csökkentés visszamenőleges tulajdonelvonással járt volna. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a Járástv. támadott bekezdése nem sérti sem a tulajdonhoz való jogot, sem szerzett jogokat, ezért a bírói kezdeményezést elutasította. A határozathoz párhuzamos indokolást fűzött Dr. Czine Ágnes alkotmánybíró.

megosztásTOVÁBB

2017.04.13AB határozat alktományos követelmény megállapításáról (III/121/2016.)

Az Alkotmánybíróság teljes ülése április 11-én elutasította az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény 43. § (1)–(4) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló bírói kezdeményezést. Az Alkotmánybíróság ezenkívül megállapította, hogy ha állatkínzás vétsége vagy bűntette miatt büntetőjogi felelősség megállapításának van helye, vagy a büntetőjogi felelősség kérdésében már jogerős marasztaló döntés született, akkor ugyanazon tényállás alapján indult állatvédelmi hatósági eljárásban, ugyanazon jogellenes cselekmény miatt állatvédelmi bírság kiszabására ugyanazon személlyel szemben nem kerülhet sor. A bírói kezdeményezésben kifejtett alkotmányjogi probléma alapjául szolgáló tényállás szerint a felperes egy kistermetű keverék kutyát tartott hosszabb ideje, amelynek kölykeit vízbe fojtotta. A fenti cselekmény miatt a Debreceni Járásbíróság pénzbüntetésre ítélte, a jegyző pedig állatvédelmi bírsággal sújtotta. Az állattartó keresetet terjesztett elő a határozattal szemben, törvénytelennek tartva az eljárást, illetve a kétszeres büntetést kifogásolta. A bírói kezdeményezést az indítványozó bíró szintén a kétszeres büntetés tilalmának megsértésére alapította. Az Alkotmánybíróság az indítványt elutasította. A testület megállapította, hogy a kétszeres eljárás alá vonás és büntetés alaptörvényi tilalma nem zárja ki minden esetben az állatvédelmi hatósági eljárás lefolytatását, hiszen a bírság helyett alkalmazható jogkövetkezmények nem tekinthetők büntető jellegű szankciónak, így nem esnek a kétszeres büntetés tilalma alá.

megosztásTOVÁBB

2017.04.13AB határozat alkotmányjogi panasz elutasításáról (IV/3217/2015.)

Az Alkotmánybíróság április 11-én elutasította a Kúria Pfv.IV.21.976/2014/9. számú ítélete, valamint a Budapest Környéki Törvényszék 24.Pf.20.829/2014/5. számú, a Kúria ítéletével hatályában fenntartott ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt. A panasz alapjául szolgáló ügyben felperes indítványozó az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény alapján adatigénylést terjesztett elő a Pesti Központi Kerületi Bírósághoz (a továbbiakban: alperes). Az adatigénylés teljesítésének részbeni megtagadása miatt, ennek bírósági felülvizsgálata érdekében az indítványozó pert indított, az ítélet további adatok megadására kötelezte az alperest. Ezt követően az alperes fellebbezése alapján eljárt Budapest Környéki Törvényszék az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, és a felperes keresetét elutasította. Az indítványozó a jogerős ítélettel szemben felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő. A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. Az indítványozó az alkotmányjogi panaszban a közérdekű adatok megismeréséhez való jog indokolatlan korlátozására hivatkozott. Az Alkotmánybíróság az indítványt nem találta megalapozottnak. Megállapította, hogy az alapügyben felülvizsgált adatigény tárgyát képező adat (a polgári peres eljárásban félként résztvevő jogi személy neve) nem minősült közérdekű adatnak, megismerését így nem kötelező biztosítani. A határozathoz párhuzamos indokolást fűzött Dr. Dienes-Oehm Egon, Dr. Salamon László, Dr. Szívós Mária és Dr. Varga Zs. András alkotmánybíró.

megosztásTOVÁBB

2017.04.13AB határozat alkotmányjogi panasz elutasításáról (IV/21/2016.)

Az Alkotmánybíróság április 11-én teljes ülésén elutasította a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 234. §, 234/A. §, 306/I. §, 306/L. § (1)–(6) bekezdései, 306/M. § (1)–(5) bekezdései, 306/N. § (1) bekezdése alaptörvény-ellenességének vizsgálatára irányuló – az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésére, M) cikk (1) bekezdésére, XII. cikk (1) bekezdésére, XIII. cikk (1) és (2) bekezdéseire, valamint XV. cikk (2) bekezdésére alapított – indítványokat. A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény számos rendelkezésével szemben negyven indítványozó nyújtott be alkotmányjogi panaszokat. Az indítványozók álláspontja szerint a törvény támadott bekezdései sértik a jogállamiság elvéből fakadó visszaható hatályú jogalkotás tilalmát, valamint a kellő felkészülési idő követelményét. Az indítványozók előadása szerint az új szabályok a jogi egyetemi végzettség megkövetelésével utólagos módosították azokat a feltételeket, amelyek a végrehajtóvá és a végrehajtó-helyettessé váláshoz szükségesek. Álláspontjuk szerint a többségében középkorú végrehajtókkal szemben ésszerűtlen elvárás, hogy az egyetemi jogi tanulmányokat a lehető legrövidebb, öt éves időkeretben teljesítsék. Az Alkotmánybíróság az indítványokat nem találta megalapozottnak. A jogalkotó nagy szabadságot élvez a végrehajtási szervezetrendszer kialakítása során, ugyanakkor a végrehajtói szervezet magas színvonalú működése olyan közérdek, amely a jogállamiság alkotmányos értékéhez tartozik. Az Alkotmánybíróság megítélése szerint az indítványokban kifogásolt szabályok nem a kihirdetésüket megelőző időre nézve állapítanak meg kötelezettségeket, és nem a végrehajtók korábbi jogállását, vagy már teljesedésbe ment végrehajtói jogviszonyokat változtatnak meg, hanem a jövőben megkövetelt képesítési feltételeket és jövőbeni jogállásuk kereteit szabályozzák. A határozathoz párhuzamos indokolást Dr. Pokol Béla és Dr. Varga Zs. András alkotmánybíró, különvéleményt pedig Dr. Czine Ágnes és Dr. Salamon László alkotmánybíró fűzött.

megosztásTOVÁBB

2017.04.13AB határozat alkotmányjogi panasz elutasításáról (IV/1560/2016.)

Az Alkotmánybíróság tanácsa április 11-én elutasította a Gyulai Törvényszék 9.Mf.25.196/2016/7. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt. Az indítványozó közszolgálati jogviszonyban, pénzügyi csoportvezetőként dolgozott egy települési önkormányzati hivatalban. A 2014. évi helyi önkormányzati választásokon polgármester-jelöltként indult ugyanezen a településen, ennek kapcsán bejegyzéseket tett közzé a Facebook közösségi oldalon, illetve nyomtatott leveleket is eljuttatott a település lakói részére. Közlései többek között a hivatalban lévő polgármesterről, annak hozzátartozóiról, a jegyzőről és egy háziorvosról szóltak. A választópolgárok a korábbi polgármestert választották meg ismét, ezt követően a helyi jegyző, mint az indítványozó munkáltatója méltatlanság jogcímen azonnali hatállyal felmentette az indítványozót. Az indítványozó bírósághoz fordult, keresetében közszolgálati jogviszonya jogellenes megszüntetésének megállapítását kérte. A Gyulai Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság az indítványozó keresetét elutasította. A Gyulai Törvényszék közbenső ítéletével megállapította, hogy a munkáltató jogellenesen szüntette meg az indítványozó jogviszonyát, ezt azonban a Kúria hatályon kívül helyezte. A Gyulai Törvényszék a megismételt eljárás során az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta, ez ellen fordult az Alkotmánybírósághoz az indítványozó, aki szerint az Alaptörvény szólásszabadságot biztosító rendelkezése abszolút, amellyel szemben semmilyen korlátozásnak nincs helye. Az Alkotmánybíróság nem találta megalapozottnak az indítványt. Álláspontja szerint a kormányzati szolgálati jogviszony betöltésével a kormánytisztviselő egyfajta önkorlátozásnak is aláveti magát, és elfogadja, hogy egyes alapvető jogaival csak olyan mértékben él, amitől nem válik a közhivatal viselésére méltatlanná. A határozathoz Dr. Stumpf István alkotmánybíró fűzött párhuzamos indokolást.

megosztásTOVÁBB

2017.04.12AB határozat jogszabály alaptörvény-ellenességének megállapításáról és megsemmisítéséről (II/2034/2016.)

Az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek találta, és visszamenőleges hatállyal megsemmisítette Ásotthalom Nagyközség közösségi együttélés alapvető szabályairól szóló rendeletének azon paragrafusát, amely szerint tilos közterületen – többek között – a müezzin tevékenysége, a burka és a csador viselése, valamint bármilyen olyan jellegű propaganda-tevékenység megvalósítása, amely a házasság intézményét nem egy férfi és egy nő között létrejött életközösségként mutatja be.

megosztásTOVÁBB

2017.03.24AB határozat bírói kezdeményezés elutasításáról (III/200/2017.)

Az Alkotmánybíróság tanácsa március 21-én elutasította a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 112. § (1) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására, valamint a jogszabály alkalmazásának kizárására irányuló bírói kezdeményezést. A támadott rendelkezés a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény alapján megkezdett képzések befejezését 2016. szeptember 1-jéig teszi lehetővé, és elrendeli azon hallgatók jogviszonyának megszüntetését, akik e határidőig nem szerzik meg a végbizonyítványt. Az indítványozó bíró szerint a támadott rendelkezés a visszaható hatály tilalmába ütközik, ugyanis a hatálybalépése előtt létrejött jogviszonyokra is alkalmazni kell. Álláspontja szerint a jogbiztonság elve megköveteli, hogy az a hallgató, akinek hallgatói jogviszonya olyan jogi szabályozás mellett jött létre, amely az egyetemi tanulmányok elvégzésének időtartamát nem szabályozta, utóbb se határozzon meg ezzel kapcsolatos követelményeket. Az Alkotmánybíróság nem találta megalapozottnak az indítványt, mert a jogalkotó által egyszer kialakított feltételrendszer nem jelenti azt, hogy az soha többet nem módosítható, ilyen jellegű korlátozás sem az Alaptörvényből, sem a felsőoktatási hallgatói jogviszony jellegéből nem fakad. A visszaható hatályú jogalkalmazás tilalma nem értelmezhető akként, hogy a fennálló határozatlan időtartamú jogviszonyok a jövőre nézve semmilyen esetben sem változtathatók meg. Ha a jogviszonyok tartalmának megváltoztatása következtében az Alaptörvény valamely más rendelkezése, vagy valamely alapvető jog nem szenved sérelmet, az alkotmányellenesség nem állapítható meg. A hallgatói jogviszony a képzést nyújtó felsőoktatási intézmény és a hallgató között jön létre, célja az, hogy a hallgató meghatározott végzettséget szerezzen, ehhez a tanulmányok folytatása csupán eszköz. A jogviszony a hallgatónak nem biztosít jogot ahhoz, hogy a felsőoktatási intézményben korlátlan időtartamban folytasson tanulmányokat. A hallgatónak nemcsak jogosultságai vannak a képzésben való részvételre, hanem azzal kötelezettségek is együtt járnak. Az Alkotmánybíróság figyelemmel volt arra is, hogy a jogviszony megszűnése nem akadályozza meg azt, hogy a hallgató ismételten beiratkozzon, illetve a törvény meghatározott feltételek mellett lehetőséget nyújt a korábban teljesített tárgyak elismertetésére is.

megosztásTOVÁBB

2017.03.08AB határozat bírói döntés alaptörvény-ellenességéről és megsemmisítéséről (IV/1019/2016.)

Az Alkotmánybíróság március 7-én megállapította, hogy a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 8.K.32.574/2015/17. számú ítélete, valamint a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság 35000-3156-1/2015.ált. számú határozata és a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság 35100-1169-2/2015.ált. számú határozata – az Alaptörvény XXIV. cikk (1) bekezdésébe foglalt tisztességes hatósági eljáráshoz való jog sérelme miatt – alaptörvény-ellenes, ezért azokat megsemmisítette. A határozat szerint a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 33. § (1) bekezdése alkalmazásában az Alaptörvény XXIV. cikk (1) bekezdéséből eredő alkotmányos követelmény, hogy az ott meghatározott határidő leteltét követően szankció nem szabható ki. Az indítványozó társaságra 2013-ban az elsőfokú közigazgatási hatóság csatornabírságot szabott ki, amit a másodfokú hatóság helybenhagyott, a bíróság pedig a keresetet elutasította. Az indítványozó szerint a bírságot késedelmesen szabták ki, ami sérti a tisztességes hatósági eljáráshoz való jogát. Az Alkotmánybíróság megalapozottnak találta az alkotmányjogi panaszt. A határozat indokolása szerint a közigazgatási perekben kialakított azon bírói gyakorlat, miszerint a közigazgatási anyagi jogi határidők lehetnek „jogvesztő” és „nem jogvesztő” jellegűek, a polgári jogi bíráskodásban kialakított dogmatikai fogalmak hibás analógia révén való átvitelét jelentik. A tisztességes hatósági eljáráshoz való alaptörvényben biztosított jogból az következik, hogy a közigazgatási hatóságok számára meghatározott határidő elmulasztásának ódiumát ne az ügyfelek viseljék. A határozathoz Sulyok Tamás, Salamon László és Szalay Péter alkotmánybírók párhuzamos indokolást, valamint Czine Ágnes, Hörcherné Marosi Ildikó, Dienes-Oehm Egon és Stumpf István alkotmánybírók különvéleményt csatoltak.

megosztásTOVÁBB

KERESÉS ÉS SZŰRÉS AZ ÜGYEKBEN

A döntés

sorszáma évszáma

Az ügy

ügyszáma évszáma

Részletes keresés és szűrés

 

AKTUÁLIS
2017.04.20 Az Alkotmánybíróság Hivatala (1015 Budapest, Donáti u. 35-45.) munkatársat keres titkár(nő)i/titkárságvezetői munkakör betöltésére

A munkakör 2017. június 1-től tölthető be, az alkalmazás közszolgálati jogviszony keretében, határozatlan időre történik, 6 hónapig terjedő próbaidő kikötésével, heti 40 óra...

KERESÉS ÉS SZŰRÉS AZ ÜGYEKBEN

A döntés

sorszáma évszáma

Az ügy

ügyszáma évszáma

Részletes keresés és szűrés

 

AKTUÁLIS
2017.04.20 Az Alkotmánybíróság Hivatala (1015 Budapest, Donáti u. 35-45.) munkatársat keres titkár(nő)i/titkárságvezetői munkakör betöltésére

A munkakör 2017. június 1-től tölthető be, az alkalmazás közszolgálati jogviszony keretében, határozatlan időre történik, 6 hónapig terjedő próbaidő kikötésével, heti 40 óra...