MENU
kezdőlapin englishügyfélkapukapcsolat

Határozatok és végzések

A nemrég hozott határozatok és végzések nem hivatalos, tájékoztató jellegű közzététele, a fontosabbak esetében rövid összefoglalóval. A döntések szövegei addig találhatóak meg ezen az oldalon, ameddig nem jelennek meg az Alkotmánybíróság Határozatai hivatalos lapban.

2017.02.22AB határozat jogszabály alaptörvény-ellenességének megállapításáról és alkalmazásának kizárásáról (III/457/2016.)

Az Alkotmánybíróság tanácsa február 21-én megállapította, hogy az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtott agrár-környezetgazdálkodási támogatások igénybevételének részletes feltételeiről szóló 61/2009. (V. 14.) FVM rendelet 16. § (10) bekezdése, valamint 57. § (8) bekezdése alaptörvény-ellenes, ezért megsemmisítette. A tanács szerint az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtott agrár-környezetgazdálkodási támogatások igénybevételének részletes feltételeiről szóló 61/2009. (V. 14.) FVM rendelet 16. § (10) bekezdése, valamint 57. § (8) bekezdése a Miskolci Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság előtt folyamatban lévő 10.K.27.652/2015. számú ügyben, valamint bármely folyamatban lévő ügyben nem alkalmazható. Az indítványozó bíró előadta, hogy az agrártámogatásban részesülő felperes vis maior bejelentést tett a területét érintő belvíz miatt. Az eljáró bíró szerint a sérelmezett rendelkezések nemcsak kötelezettséget állapítottak meg felperes terhére, hanem terhesebbé is tették. Az Alkotmánybíróság részben megalapozottnak találta az indítványt. A határozat indokolása szerint ha a jogalkotó a vis maiorral sújtott területeket a vetésszerkezeti szabályok szempontjából beszámítja, és egyéb kultúraként veszi figyelembe, azzal – a korábbi szabályozáshoz képest, amely ezt nem tette lehetővé, szankciót helyez kilátásba a vis maiorral sújtott területekre. Ez pedig sérti a visszaható hatályú jogalkotás tilalmát. A jogállamiság és jogbiztonság sérelmét idézi elő az, hogy a támadott rendelkezések egy ötéves mentességet az ötéves program utolsó előtti évében visszamenőleg vont meg, és egyúttal a kötelezettségek körét bővítette.

megosztásTOVÁBB

2017.02.22AB határozat alkotmányjogi panasz elutasításáról (IV/611/2016.)

Az Alkotmánybíróság tanácsa február 21-én elutasította a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 47. § (4) bekezdés d) pontja és 91. § (1) bekezdés b) pontja, valamint a Szegedi Ítélőtábla Bf.II.556/2015/24. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt. Az indítványozót a bíróság bűnösnek mondta ki bűnszervezetben elkövetett adócsalás bűntettében, és letöltendő börtönbüntetésre ítélte. Az indítványozó sérelmezte, hogy a támadott rendelkezések értelmében nem volt lehetőség a szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztésére, holott személyi körülményei, az ügy nem nagy tárgyi súlya és a kár teljes megtérülése ezt indokolták volna. Az Alkotmánybíróság nem találta megalapozottnak az alkotmányjogi panaszt. A határozat indokolása szerint az indítványozó által kifogásolt jogszabályi rendelkezések hatályba lépését egységesen indokolták a bűnözés szerkezetében bekövetkezett változások, a szervezett bűnözés elleni hatékonyabb állami fellépés igénye, valamint a feltételes szabadságra bocsátást érintően a nemzetközi – különösen az Európai Unióhoz történő csatlakozásból fakadó – követelmények. A határozathoz Juhász Imre alkotmánybíró különvéleményt csatolt.

megosztásTOVÁBB

2017.02.16AB határozat bírói döntés alaptörvény-ellenességéről és megsemmisítéséről (IV/1612/2016.)

Az Alkotmánybíróság február 14-én megállapította, hogy a Kúria Pfv.IV.20.121/2016/3. számú ítélete alaptörvény-ellenes, ezért azt megsemmisítette. Az indítványozó szerint a támadott bírói döntés azért sérti a véleménynyilvánítási szabadságát és a sajtószabadságot, mert az eljárt bíróság – a 28/2014. (IX. 29.) AB határozatban foglaltakkal ellentétben – úgy foglalt állást, hogy az indítványozó megsértette a perbeli felperes rendőrök képmásuk védelméhez fűződő személyiségi jogát, amikor a gyülekezési jog gyakorlása keretében megtartott politikai demonstráció biztosítását végző, szolgálatot teljesítő rendőröket egyedileg felismerhető módon ábrázoló fényképeket tett közzé, az érintettek hozzájárulása nélkül. Az Alkotmánybíróság megalapozottnak találta az alkotmányjogi panaszt. A határozat indokolása szerint a bíróságoknak a jogvita elbírálása során a sajtószabadság megfelelő alkotmányos védelme érdekében a tudósítással érintett helyzet teljességét kell megvizsgálniuk. Így joguk és kötelezettségük, hogy amennyiben a perben ilyen körülmény felmerül, vizsgálják azt, hogy a sajtószerv megfelelően járt-e el. Az Alkotmánybíróság emlékeztetett: a 28/2014. (IX. 29.) AB határozat lényeges alkotmányos tartalma, hogy egyértelműen a jelenkor eseményének minősíti a demonstrációkat, amelyekről való tudósítás nem öncélú, kivéve, ha az emberi méltóság benső lényegét érintő, vagy a sajtószabadsággal való visszaélést megvalósító tudósítás volna. Mivel ilyen körülményt a változatlan tényállást felülbíráló jogerős ítélet és felülvizsgálati ítélet sem mutatott fel, a bennük elfoglalt jogi álláspont sérti a véleménynyilvánítási szabadságot és a sajtószabadságot. A határozathoz Hörcherné Marosi Ildikó és Szalay Péter alkotmánybírók párhuzamos indokolást, valamint Czine Ágnes, Dienes-Oehm Egon és Pokol Béla alkotmánybírók különvéleményt csatoltak.

megosztásTOVÁBB

2017.02.16AB végzés alaptörvény-értelmezésre irányuló eljárás megszüntetéséről (X/2129/2015.)

Az Alkotmánybíróság február 14-én az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés b) pontjának értelmezésére irányuló indítvány tárgyában az eljárást megszüntette. A kormány nevében az igazságügyi miniszter azt kérte az alkotmánybíráktól: értelmezzék az Alaptörvényt abból a szempontból, hogy a bíróság köteles-e az Alkotmánybírósághoz fordulni, ha az előtte folyamatban lévő ügy elbírálása során olyan jogszabályt kell alkalmazni, amelynek nemzetközi szerződésbe ütközését észleli. A miniszter az ügynek a teljes ülés napirendjére tűzésére figyelemmel levélben fordult a testülethez, amelyben úgy nyilatkozott, hogy mivel a Kúria 3/2015. számú BJE számú jogegységi határozata szerinte megnyugtatóan rendezi az indítvány alapját képező kérdést, ezért az indítvány álláspontja szerint okafogyottá vált. Ezek után az Alkotmánybíróság úgy ítélte meg, hogy az ügyben az eljárás folytatására okot adó körülmény nem áll fenn. A végzéshez Pokol Béla alkotmánybíró különvéleményt csatolt.

megosztásTOVÁBB

KERESÉS ÉS SZŰRÉS AZ ÜGYEKBEN

A döntés

sorszáma évszáma

Az ügy

ügyszáma évszáma

Részletes keresés és szűrés

 

AKTUÁLIS

KERESÉS ÉS SZŰRÉS AZ ÜGYEKBEN

A döntés

sorszáma évszáma

Az ügy

ügyszáma évszáma

Részletes keresés és szűrés

 

AKTUÁLIS