MENU
kezdőlapin englishügyfélkapukapcsolat

Friss határozatok

2017.07.18AB határozat alkotmányjogi panasz elutasításáról (IV/2105/2016.)

Az Alkotmánybíróság tanácsa július 11-én elutasította a Zalaegerszegi Törvényszék Bf.288/2016/4. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt. A panasz alapjául szolgáló ügyben az indítványozó, mint magánvádló feljelentést tett a terhelt ellen rágalmazás vétsége miatt. A járásbíróság megállapította a terhelt bűnösségét, a terheltet pedig arra kötelezte, hogy az indítványozó részére 10 000 Ft eljárási illetéket, valamint 150 000 Ft bűnügyi költséget fizessen meg. Mivel az indítványozónak, mint magánvádlónak a jogi képviselője az ügyvédi munkadíjról számlákat nem csatolt, ezért a bíróság a vonatkozó rendeletben foglaltak alapul vételével állapította meg a bűnügyi költség összegét, ellentétben a bejelentett és az „ügy tárgyi súlyához mérten rendkívül eltúlzott” költségtérítési igénnyel. Az ítélet ellen az indítványozó kizárólag a bűnügyi költség tekintetében jelentett be fellebbezést. A másodfokú bíróság hangsúlyozta, hogy helyesen döntött az elsőfokú bíróság, amikor a kialkudott munkadíj harmadik félre háruló kifizetését korlátok közé szorította. Az indítványozó végül az alkotmánybírósághoz fordult, mivel álláspontja szerint az eljáró bíróságok nem vették figyelembe az ügyvéd és az ügyfele között létrejött szerződést, továbbá nem indokolták megfelelően a döntésüket, így megsértették az Alaptörvényben foglalt jogait. Az Alkotmánybíróság az indítványt nem találta megalapozottnak. A testület egy korábbi határozatában rögzítette, hogy nagy jelentőségük van azoknak a garanciális jellegű rendelkezéseknek, amelyek a bűnügyi költség viselése tekintetében is biztosítják a ’tett-arányosság’ kötelező érvényesülését, illetve teret engednek a méltányosság gyakorlására is. Az eljáró bíróságok tekintettel voltak az alkotmányos szempontokra, mivel a bűnügyi költség összegét a részükre törvényben biztosított mérlegelési jogkörben állapították meg, döntésüket az alkotmányos elvárásnak megfelelően indokolták és tekintettel voltak arra is, hogy a pernyertes fél számára a bírói út igénybe vételével együtt járó – álláspontjuk szerint indokolható - költségek megtérüljenek

megosztásTOVÁBB

2017.07.18AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/1620/2016.)

Az ügy tárgya: a Kúria Pfv.IV.20.863/2016/7. számú ítélete és a Kttv. 179. §-a elleni alkotmányjogi panasz (közérdekű adat kiadása iránti igény)

megosztásTOVÁBB

2017.07.17AB határozat bírói kezdeményezés elutasításáról (III/1901/2016.)

Az Alkotmánybíróság tanácsa július 10-én elutasította az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 75. § (3) bekezdés második mondata alaptörvény-ellenességének és nemzetközi szerződésbe ütközésének megállapítására és megsemmisítésére irányuló bírói kezdeményezést. A bírói kezdeményezés alapjául szolgáló ügy felperesének jogelődje, egy Torna Club (alperes) és egy részvénytársaság között szerződés jött létre, amelynek értelmében a közöttük korábban létrejött szerződéseket megszüntetik. A felperes a Torna Club ellen pert kezdeményezett a Fővárosi Törvényszéken, tekintettel arra, hogy sem az érintett jogok köréről, sem azok valós piaci értékéről nem született megállapodás. A Fővárosi Törvényszék pert megszüntető végzését a felperes fellebbezéssel támadta, a Fővárosi Ítélőtábla viszont helybenhagyta a végzést. A bírói indítvány szerint az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény támadott rendelkezése az előtte folyamatban levő perben alkalmazandó jogszabály. Az indítványozó bíróság álláspontja szerint a támadott rendelkezés a perbeli felperes tulajdonhoz való jogát korlátozta, mivel a peres felek magánjogi jogviszonyába olyan módon avatkozott, hogy arra a feleknek nem volt érdemi ráhatása, szerződéses akaratuktól függetlenül történt. Az Alkotmánybíróság az indítványt nem találta megalapozottnak. A testület megállapította, hogy támadott rendelkezés nem a tulajdonviszonyokba történő beavatkozásról és nem is tulajdonjog elvonásáról szól, hanem a kártalanítás kérdésében fennálló jogvita rendezésére vonatkozó, elsősorban a polgári perrendtartásról szóló törvényben található eljárási szabályokra utal.

megosztásTOVÁBB

2017.07.17AB határozat alkotmányjogi panasz elutasításáról (IV/815/2016.)

Az Alkotmánybíróság július 11-én elfogadta a Kúria Pkf.IV.24.863/2015/2. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt. A panasz alapjául szolgáló ügyben az indítványozó sajtó-helyreigazítási pert indított az alperessel szemben. Ugyanazon jogi képviselővel eljáró másik felperes által ugyanazon alperes ellen indított másik sajtó-helyreigazítási perben a bíróság tévesen ugyanazon sorszám alatt hozott ítéletet. Az indítványozó ügyében született ítélet téves számozása folytán a Fővárosi Törvényszék a két ítéletet azonos sorszám alatt postázta, ami a fellebbezési határidő bizonytalanságához vezetett. A fellebbezést a Fővárosi Ítélőtábla, mint elkésettet 2.Pf.20.767/2015/2. számon hozott végzésével elutasította. A Kúria a másodfokú végzést helybenhagyta, indoklásában kifejtette, hogy az indítványozó által felhozott bizonyítékok nem cáfolták meg az ítélőtáblai végzésben megfogalmazott indokokat. Az Alkotmánybíróság által vizsgált kérdés az volt, hogy ha valamely hiba folytán - különösen, ha ez a hiba visszavezethető a bíróság tévedésére - nem állapítható meg egyértelműen a jogorvoslati határidő kezdete, és ezáltal a vége sem, akkor ennek hátrányos következményei a félre háríthatóak-e, vagyis megfosztható-e a törvényben meghatározott feltételekkel gyakorolható jogorvoslati jogától. A testület az indítványt megalapozottnak találta. Megállapította, hogy az eljáró bíróság úgy hárította az elkésettség jogkövetkezményeit az indítványozóra, hogy az ügyszámnak az ítéleten és a tértivevényen való elírásából fakadó beazonosítási nehézséget nem vette figyelembe, az ezzel kapcsolatos indítványozói érveléssel nem foglalkozott. Mindezzel pedig megsértette az indítványozó jogorvoslathoz való alapjogát.

megosztásTOVÁBB

2017.07.17AB határozat alkotmányjogi panasz elutasításáról (IV/718/2016.)

Az Alkotmánybíróság július 11-én elutasította a Kúria Kfv.III.35.201/2015/6. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt. Az indítványozó a panasszal támadott ítélet alapjául szolgáló eljárásokban felperesként vett részt, az eljáró bíróságok a NAV által meghozott határozatok megállapításainak felülvizsgálatát végezték el. Összességében az eljárás úgy zárult le, hogy az indítványozónak a NAV által megállapított adóhiányt, valamint annak késedelmi kamatait meg kell fizetnie, adóbírságot viszont nem. A panaszos indítványában a tisztességes bírósági eljáráshoz való jogának és a hátrányos megkülönböztetés tilalmának megsértését állította. Az Alkotmánybíróság az indítványt nem találta megalapozottnak. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy téves a panaszos azon hivatkozása, miszerint a Kúria nem indokolta meg, miért minősült a felperes indítványozó a nem saját maga által feldolgozott szén vonatkozásában energiatermelő helyett energiakereskedőnek. Az a bírósági jogértelmezés, miszerint egy adott cég által annak saját munkavállalóival végeztetett feldolgozás esetében a szén feldolgozására utasítást adó természetes vagy jogi személy termelőnek, alvállalkozó bevonása esetén ellenben energiakereskedőnek minősül, kétségtelenül megkülönböztetést jelent, de nem jelent a fentiek értelmében alaptörvény-ellenes hátrányos megkülönböztetést, azaz diszkriminációt, mivel e megkülönböztetés a megkülönböztetett jogalanyokat nem azok kiszolgáltatottsága, kirekesztettsége, identitása miatt éri. A határozathoz párhuzamos indokolást fűzött Dr. Juhász Imre és Dr. Salamon László alkotmánybíró.

megosztásTOVÁBB

2017.07.14AB határozat mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenesség megállapításáról (IV/1952/2016.)

Az Alkotmánybíróság mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet állapított meg, mert a törvényalkotó nem biztosította az adózók számára, hogy személyi jövedelemadójuk „egyházi” 1 %-áról rendelkező nyilatkozatuk kedvezményezettjeként valamennyi vallási közösség közül választhassanak. Az Alkotmánybíróság ezért felhívta az Országgyűlést, hogy jogalkotási kötelezettségének 2017. december 31-ig tegyen eleget.

megosztásTOVÁBB

2017.07.14AB határozat alkotmányjogi panasz elutasításáról (IV/639/2016.)

Az Alkotmánybíróság július 10-én elutasította a Fővárosi Ítélőtábla 3.Bhar.312/2015/4. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt. A panasz alapjául szolgáló ügyben az indítványozó, mint magánvádló rágalmazás vétsége miatt feljelentéssel élt. Egy országos napilapban olvasói levél formájában megjelent egy közlés, amely az indítványozó hitközségbe történő belépése kapcsán tartalmazta a „szándékosan becsapta vallási státuszával kapcsolatban”, illetve „lebukott szemfényvesztő” és „szemfényvesztést leplezett le” kijelentéseket. A harmadfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla végül a vádlottat a rágalmazás vétsége miatt emelt vád alól felmentette. Az indítványozó a kifogásolt harmadfokú ítélet alaptörvény-ellenességét részben abban látta, hogy a bíróság jogerős ítéletében olyan közlés tűrésére kötelezte, amely legbelsőbb magánügyét, a saját, illetve édesanyja vallási státuszát, származását érintette. Az Alkotmánybíróság az indítványt nem találta megalapozottnak. Miután jelen esetben az indítványozó a vallási közösségben vezetőként vagy tisztségviselőként olyan feladatot vállalt, illetve látott el, amely feladat része volt ezen vallási közösség külső, közösségen kívüli, azon túlmutató képviselete, nem lehet hivatkozni a hitének, vallási meggyőződésének szenzitív adat jellegére, mivel ezen feladatkör ráruházásakor önként járult hozzá annak a vallási közösségen kívüli, állam általi megismeréséhez. A határozathoz párhuzamos indokolást fűzött Dr. Pokol Béla alkotmánybíró.

megosztásTOVÁBB

2017.07.13AB határozat bírói kezdeményezés elutasításáról (III/1191/2017.)

Az Alkotmánybíróság tanácsa július 10-én elutasította az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 214. § (1) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló bírói kezdeményezést. A bírói kezdeményezés alapjául szolgáló ügy felperese egy gazdasági társaságnak (Kft.) volt a vezető tisztségviselője. A Kft-vel szemben felszámolási eljárás indult, és megszűnésekor a társaságnak tízmillió forintot meghaladó adótartozása volt. Az adózás rendjéről szóló törvény módosításának nyomán az adóhatóság a cégbejegyzésre kötelezett adózók adószámát már nem automatikusan állapítja meg, hanem az adózói előéletet vizsgáló eljárás lefolytatását követően. Az adóregisztrációs eljárás során vizsgálandó adótartozás összeghatára 2012. január 1. napját követően tizenöt millió forint volt, melyet 2016. január 1-jei hatállyal öt millió forintra szállítottak le. A bírói kezdeményezés szerint a felek között folyamatban lévő perben vita tárgyát képezi, az adóregisztrációs eljárásra vonatkozó szigorított rendelkezéseit a hatályba lépés előtt lezárt jogviszonyokra is alkalmazni kell-e. Az Alkotmánybíróság az indítványt nem találta megalapozottnak. Az adózás rendjéről szóló törvény kimondja, hogy az új előírásokat „a hatályba lépést követően indult adóregisztrációs eljárásokban kell alkalmazni, vagyis a korábban indult eljárásokban, ha még folyamatban vannak, nem. A támadott rendelkezésben nem ismerhető fel tiltott visszaható hatály: a jogszabály a kihirdetését megelőző időre nem állapít meg kötelezettséget, és nem nyilvánít valamely magatartást jogellenessé. A határozathoz Dr. Stumpf István alkotmánybíró különvéleményt csatolt.

megosztásTOVÁBB

2017.07.13AB határozat a Balassagyarmati Törvényszék 21.Pf.20741/2015/4. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapításáról és megsemmisítéséről (IV/333/2016.)

Az Alkotmánybíróság határozatában kimondta: a bírói függetlenségnek nem korlátja, hanem biztosítéka a törvényeknek való alávetettség, a bírónak a határozatait a jogszabályok alapján kell meghoznia. A jogszabályokat figyelmen kívül hagyó bíróság visszaél saját függetlenségével, amely a tisztességes bírósági eljáráshoz való jog sérelmét okozhatja.

megosztásTOVÁBB

2017.07.12AB végzés bírói kezdeményezés alapján indult eljárások megszüntetéséről (III/2056/2016.)

Az ügy tárgya: a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény 292-293. §-a elleni bírói kezdeményezés (szabadságvesztésre átváltoztatott pénzbüntetés végrehajtásának elévülése)

megosztásTOVÁBB

2017.07.12AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/578/2017.)

Az ügy tárgya: a Kúria Pfv.II.20275/2016/10. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz (cselekvőképtelenség, ajándékozási szerződés)

megosztásTOVÁBB

2017.07.12AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/1506/2016.)

Az ügy tárgya: a Kúria Pfv.V.20.599/2015/6. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz (felmondás érvényességének megállapítása)

megosztásTOVÁBB

2017.07.12AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/1414/2016.)

Az ügy tárgya: a Kúria Pfv.I.21.745/2015/11. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz (tiszteletdíj és költségtérítés megfizetése, társasház jogutódlás)

megosztásTOVÁBB

2017.07.12AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/1191/2016.)

Az ügy tárgya: a Debreceni Ítélőtábla Fpkf.III.30.105/2016/2. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz (felszámolási eljárás)

megosztásTOVÁBB

2017.07.12AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/1329/2016.)

Az ügy tárgya: a Kúria Mfv.10.411/2015/5. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz (felülvizsgálati eljárás)

megosztásTOVÁBB

2017.07.12AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/845/2016.)

Az ügy tárgya: a Kúria Pfv.V.20.523/2015/8. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz (építésügy, kártérítés)

megosztásTOVÁBB

2017.07.12AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/1237/2016.)

Az ügy tárgya: a Fővárosi Ítélőtábla 4.Pf.21.694/2014/5. számú ítélete, és a Kúria Pfv.III.20.974/2015/7. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz (kártérítés, járadék összegének megállapítása)

megosztásTOVÁBB

2017.07.12AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/268/2017.)

Az ügy tárgya: a Budapest Környéki Törvényszék 1.Bf.708/2015/9. számú végzése és a Kúria Bfv.II.1499/2016/2. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz (védelemhez való jog)

megosztásTOVÁBB

2017.07.12AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/817/2017.)

Az ügy tárgya: a Kúria Pfv.I.20.469/2016/7. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz (öröklési ügy)

megosztásTOVÁBB

2017.07.12AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/826/2017.)

Az ügy tárgya: a Kúria Mfv.I.10.105/2016/5. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz (munkavállalói azonnali hatályú felmondás jogszerűségének megállapítása)

megosztásTOVÁBB

2017.07.12AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/335/2017.)

Az ügy tárgya: a Kúria Kfv.VI.37.503/2016/7. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz (autópálya építés, kisajátítás, kártalanítás)

megosztásTOVÁBB

2017.07.12AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/2032/2016.)

Az ügy tárgya: a Debreceni Ítélőtábla Pf.II.20.499/2016/7. számú ítélete, a Miskolci Törvényszék 10.P.20.161.2015/35. számú ítélete és a kisajátításról szóló 1976. évi 24. tvr. 19. § (1) bekezdése elleni alkotmányjogi panasz (kártérítés)

megosztásTOVÁBB

2017.07.12AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/687/2017.)

Az ügy tárgya: a Fővárosi Törvényszék 117.Pf.639.252/2016/3. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz (végrehajtás megszüntetése)

megosztásTOVÁBB

2017.07.12AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/1502/2016.)

Az ügy tárgya: a Fővárosi Ítélőtábla 8.Pf.20.019/2016/3. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz (közérdekű adat kiadása)

megosztásTOVÁBB

2017.07.12AB határozat a 2/2016. Büntető jogegységi határozat alaptörvény-ellenességének megállapításáról és megsemmisítéséről

Az Alkotmánybíróság 2017. október 31-ével megsemmisítette a Kúria 2016. november 3-án közzétett jogegységi határozatát. A megsemmisítés indoka az volt, hogy a Kúria a jogegységi határozat meghozatala során a Büntető Törvénykönyvnek (Btk.) a tizenkét év alattiak sérelmére hozzátartozójuk vagy nevelőjük által elkövetett szexuális erőszakra vonatkozó szabályait nem értelmezte, hanem módosította. Az Alkotmánybíróság ugyanakkor az Alaptörvény védelme érdekében a jövőre nézve történő megsemmisítést alkalmazta, kellő időt, csaknem négy hónapot biztosítva a Kúriának arra, hogy a joggyakorlás egységessége érdekében a szükséges intézkedéseket megtegye. Emellett az Országgyűlésnek is lehetősége nyílik arra, hogy a gyermekek sérelmére elkövetett szexuális cselekményt külön törvényi tényállásban szabályozza. A megsemmisítés időpontjáig a bíróságoknak alkalmazniuk kell a rájuk nézve kötelező jogegységi határozatot.

megosztásTOVÁBB

KERESÉS ÉS SZŰRÉS AZ ÜGYEKBEN

A döntés

sorszáma évszáma

Az ügy

ügyszáma évszáma

Részletes keresés és szűrés

 

AKTUÁLIS
2017.06.30 Az Alkotmánybíróság 2017. július 17-től 2017. augusztus 25-ig ítélkezési szünetet tart

Az Alkotmánybíróság az Alkotmánybíróság Ügyrendje 12. §-a alapján 2017. július 17-től 2016. augusztus 25-ig ítélkezési szünetet tart.

KERESÉS ÉS SZŰRÉS AZ ÜGYEKBEN

A döntés

sorszáma évszáma

Az ügy

ügyszáma évszáma

Részletes keresés és szűrés

 

AKTUÁLIS
2017.06.30 Az Alkotmánybíróság 2017. július 17-től 2017. augusztus 25-ig ítélkezési szünetet tart

Az Alkotmánybíróság az Alkotmánybíróság Ügyrendje 12. §-a alapján 2017. július 17-től 2016. augusztus 25-ig ítélkezési szünetet tart.