MENU
kezdőlapin englishügyfélkapukapcsolat

Friss határozatok

2017.04.05AB végzés alkotmányogi panasz visszautasításáról (IV/1346/2016.)

Az ügy tárgya: A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 26.K.31.463/2016/15. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz (menekültügy, kiutasítás, hozzátartozói érintettség)

megosztásTOVÁBB

2017.04.05AB végzés alkotmányogi panasz visszautasításáról (IV/1408/2016.)

Az ügy tárgya: A Kúria Mfv.I.10.484/2015/6. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz (kormánytisztviselői jogviszony jogellenes megszüntetése)

megosztásTOVÁBB

2017.04.05AB végzés alkotmányogi panasz visszautasításáról (IV/1905/2016.)

Az ügy tárgya: A Kúria Kfv.III.37.112/2016/12. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz (építési engedély kiadása)

megosztásTOVÁBB

2017.04.04AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/1402/2016.)

Az ügy tárgya: a Kúria Pfv.I.20.616/2016/2. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz (indokolás hiánya felülvizsgálati eljárásban)

megosztásTOVÁBB

2017.04.04AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/1302/2016.)

Az ügy tárgya: a Fővárosi Törvényszék 27.Bpkf.7203/2016/2. számú végzése és a Pesti Központi Kerületi Bíróság 1.Bpk.20.125/2016/4. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz (rágalmazás)

megosztásTOVÁBB

2017.03.24AB határozat bírói kezdeményezés elutasításáról (III/200/2017.)

Az Alkotmánybíróság tanácsa március 21-én elutasította a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 112. § (1) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására, valamint a jogszabály alkalmazásának kizárására irányuló bírói kezdeményezést. A támadott rendelkezés a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény alapján megkezdett képzések befejezését 2016. szeptember 1-jéig teszi lehetővé, és elrendeli azon hallgatók jogviszonyának megszüntetését, akik e határidőig nem szerzik meg a végbizonyítványt. Az indítványozó bíró szerint a támadott rendelkezés a visszaható hatály tilalmába ütközik, ugyanis a hatálybalépése előtt létrejött jogviszonyokra is alkalmazni kell. Álláspontja szerint a jogbiztonság elve megköveteli, hogy az a hallgató, akinek hallgatói jogviszonya olyan jogi szabályozás mellett jött létre, amely az egyetemi tanulmányok elvégzésének időtartamát nem szabályozta, utóbb se határozzon meg ezzel kapcsolatos követelményeket. Az Alkotmánybíróság nem találta megalapozottnak az indítványt, mert a jogalkotó által egyszer kialakított feltételrendszer nem jelenti azt, hogy az soha többet nem módosítható, ilyen jellegű korlátozás sem az Alaptörvényből, sem a felsőoktatási hallgatói jogviszony jellegéből nem fakad. A visszaható hatályú jogalkalmazás tilalma nem értelmezhető akként, hogy a fennálló határozatlan időtartamú jogviszonyok a jövőre nézve semmilyen esetben sem változtathatók meg. Ha a jogviszonyok tartalmának megváltoztatása következtében az Alaptörvény valamely más rendelkezése, vagy valamely alapvető jog nem szenved sérelmet, az alkotmányellenesség nem állapítható meg. A hallgatói jogviszony a képzést nyújtó felsőoktatási intézmény és a hallgató között jön létre, célja az, hogy a hallgató meghatározott végzettséget szerezzen, ehhez a tanulmányok folytatása csupán eszköz. A jogviszony a hallgatónak nem biztosít jogot ahhoz, hogy a felsőoktatási intézményben korlátlan időtartamban folytasson tanulmányokat. A hallgatónak nemcsak jogosultságai vannak a képzésben való részvételre, hanem azzal kötelezettségek is együtt járnak. Az Alkotmánybíróság figyelemmel volt arra is, hogy a jogviszony megszűnése nem akadályozza meg azt, hogy a hallgató ismételten beiratkozzon, illetve a törvény meghatározott feltételek mellett lehetőséget nyújt a korábban teljesített tárgyak elismertetésére is.

megosztásTOVÁBB

2017.03.24AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/81/2017.)

Az ügy tárgya: a Kúria Bf.II.980/2016/6. számú végzése elleni alktományjogi panasz (szabálysértő közbeszerzési eljárás, büntetőügy)

megosztásTOVÁBB

2017.03.08AB határozat bírói döntés alaptörvény-ellenességéről és megsemmisítéséről (IV/1019/2016.)

Az Alkotmánybíróság március 7-én megállapította, hogy a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 8.K.32.574/2015/17. számú ítélete, valamint a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság 35000-3156-1/2015.ált. számú határozata és a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság 35100-1169-2/2015.ált. számú határozata – az Alaptörvény XXIV. cikk (1) bekezdésébe foglalt tisztességes hatósági eljáráshoz való jog sérelme miatt – alaptörvény-ellenes, ezért azokat megsemmisítette. A határozat szerint a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 33. § (1) bekezdése alkalmazásában az Alaptörvény XXIV. cikk (1) bekezdéséből eredő alkotmányos követelmény, hogy az ott meghatározott határidő leteltét követően szankció nem szabható ki. Az indítványozó társaságra 2013-ban az elsőfokú közigazgatási hatóság csatornabírságot szabott ki, amit a másodfokú hatóság helybenhagyott, a bíróság pedig a keresetet elutasította. Az indítványozó szerint a bírságot késedelmesen szabták ki, ami sérti a tisztességes hatósági eljáráshoz való jogát. Az Alkotmánybíróság megalapozottnak találta az alkotmányjogi panaszt. A határozat indokolása szerint a közigazgatási perekben kialakított azon bírói gyakorlat, miszerint a közigazgatási anyagi jogi határidők lehetnek „jogvesztő” és „nem jogvesztő” jellegűek, a polgári jogi bíráskodásban kialakított dogmatikai fogalmak hibás analógia révén való átvitelét jelentik. A tisztességes hatósági eljáráshoz való alaptörvényben biztosított jogból az következik, hogy a közigazgatási hatóságok számára meghatározott határidő elmulasztásának ódiumát ne az ügyfelek viseljék. A határozathoz Sulyok Tamás, Salamon László és Szalay Péter alkotmánybírók párhuzamos indokolást, valamint Czine Ágnes, Hörcherné Marosi Ildikó, Dienes-Oehm Egon és Stumpf István alkotmánybírók különvéleményt csatoltak.

megosztásTOVÁBB

2017.03.08AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/1362/2016.)

Az ügy tárgya: a Kúria Köf.5068/2015/4. számú határozata elleni alkotmányjogi panasz (települési adó, önkormányzati rendelet szövegrészének megsemmisítése)

megosztásTOVÁBB

KERESÉS ÉS SZŰRÉS AZ ÜGYEKBEN

A döntés

sorszáma évszáma

Az ügy

ügyszáma évszáma

Részletes keresés és szűrés

 

AKTUÁLIS
2017.04.10 Sulyok Tamás: a jogállamiság létfontosságú közös ügyünk

A jogállamiság, az alapjogvédelem színvonala az Alkotmánybíróság, a bíróságok és az Igazságügyi Minisztérium (IM) létfontosságú közös ügye és felelőssége – mondta Sulyok Tamás,...

KERESÉS ÉS SZŰRÉS AZ ÜGYEKBEN

A döntés

sorszáma évszáma

Az ügy

ügyszáma évszáma

Részletes keresés és szűrés

 

AKTUÁLIS
2017.04.10 Sulyok Tamás: a jogállamiság létfontosságú közös ügyünk

A jogállamiság, az alapjogvédelem színvonala az Alkotmánybíróság, a bíróságok és az Igazságügyi Minisztérium (IM) létfontosságú közös ügye és felelőssége – mondta Sulyok Tamás,...