EN

 

Az alábbiak a bírói kezdeményezéssel kapcsolatos tudnivalókat, az indítvány formai és tartalmi követelményeit foglalják össze.

Milyen esetben kezdeményezhet a bíró egyedi normakontroll eljárást?

Az Abtv. 25. § (1) bekezdése alapján ha a bírónak az előtte folyamatban levő egyedi ügy elbírálása során olyan jogszabályt kell alkalmazni, amelynek alaptörvény-ellenességét észleli, vagy alaptörvény-ellenességét az Alkotmánybíróság már megállapította, – a bírósági eljárás felfüggesztése mellett – az Alkotmánybíróságnál kezdeményezi a jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés alaptörvény-ellenességének megállapítását, illetve az alaptörvény-ellenes jogszabály alkalmazásának kizárását.

A normakontrollra irányuló bírói kezdeményezésre tehát két esetben kerülhet sor. Egyrészt akkor, ha a bíró – az eljárás során bármikor – úgy ítéli meg, hogy az általa elbírálandó egyedi ügyben olyan jogszabályt vagy jogszabályi rendelkezést kellene alkalmaznia, amely alaptörvény-ellenes. Ebben az esetben a kérelem az alaptörvény-ellenesség megállapítására, és – amennyiben a norma még hatályban van – megsemmisítésére irányul, mely magában foglalja az alkalmazási tilalom kimondására vonatkozó kérelmet. Másfelől, amennyiben az Alkotmánybíróság az alkalmazandó jogszabály alaptörvény-ellenességét korábban más ügyben már megállapította, de a bíróságnak a normát még alkalmaznia kellene, a bíró az alaptörvény-ellenesség megállapítását – mivel ítélt dologról van szó – már nem, csak az alaptörvény-ellenes norma alkalmazásának kizárását kérheti az előtte fekvő ügyben.

A bírói kezdeményezés tárgya az Abtv. alapján jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés, közjogi szervezetszabályozó eszköz, illetve jogegységi határozat lehet. Önkormányzati rendelet akkor képezheti egyedi normakontroll tárgyát, ha a vizsgálat tárgya az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközésének vizsgálata nélkül, kizárólag az Alaptörvénnyel való összhang megállapítása.

Milyen esetben kezdeményezheti a bíró jogszabály nemzetközi szerződésbe ütközésének vizsgálatát

Az Abtv. 32. § (1) bekezdése alapján a bíró – a bírósági eljárás felfüggesztése mellett – az Alkotmánybíróság eljárását kezdeményezi, ha az előtte folyamatban levő egyedi ügy elbírálása során olyan jogszabályt kell alkalmazni, amelynek nemzetközi szerződésbe ütközését észleli. A nemzetközi szerződésbe ütközés vizsgálatára irányuló eljárás tárgya a jogszabályon vagy jogszabályi rendelkezésen kívül a közjogi szervezetszabályozó eszköz és a jogegységi határozat, illetve ezek rendelkezései is lehetnek.

Az indítványoz bírónak arra is lehetősége van, hogy indítványában kezdeményezze az általa alkalmazott jogszabályi rendelkezés alaptörvény-ellenességének és nemzetközi szerződésbe ütközésének a vizsgálatát is.

A bírói kezdeményezés formai és tartalmi elemei

Az Abtv. és az Ügyrend rendelkezései meghatározzák az indítványok alapvető formai és tartalmi követelményeit. Ezek az általános előírások vonatkoznak a normakontroll és a nemzetközi szerződésbe ütközés vizsgálatának bírói kezdeményezésére is. Az Alkotmánybíróság több döntésében is foglalkozott a bírói kezdeményezés formai és tartalmi kritériumaival, melyek megfelelően vonatkoztathatóak a nemzetközi szerződésbe ütközés vizsgálatának kezdeményezésére is.

A bírói kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

– azt a törvényi rendelkezést, amely megállapítja az Alkotmánybíróság hatáskörét [az Abtv. 25. § (1) bekezdésére vagy 32. § (1) bekezdésére való utalást];

– az eljárás felfüggesztéséről hozott végzést;

– az ügy rövid ismertetését, az indítvány indokait;

– a vizsgálandó jogszabályi rendelkezés pontos megjelölését (Az indítványozó bírónak kifejezetten azt a jogszabályi rendelkezést kell megjelölnie, melyet az eljárása során ténylegesen alkalmaznia kell vagy kellene. Olyan jogszabályi rendelkezés vizsgálatának kezdeményezésére, melyeket a bírónak az adott eljárása során nem kell alkalmaznia, nincs lehetőség),

– az Alaptörvény megsértett rendelkezését vagy nemzetközi szerződés megsértett rendelkezését, és e jogsérelem lényegét,

– indokolást arra nézve, hogy a bíró álláspontja szerint a sérelmezett jogszabály, jogszabályi rendelkezés miért ellentétes az Alaptörvény megjelölt rendelkezésével, vagy nemzetközi szerződéssel (illetve annak valamely rendelkezésével),

– kifejezett kérelmet az Alkotmánybíróság döntésére vonatkozóan (jogszabályi rendelkezés alaptörvény-ellenességének megállapítása, megsemmisítése, jogszabály nemzetközi szerződésbe ütközésének megállapítása, valamint alkalmazási tilalom kimondása; mulasztás megállapítására a kérelem nem irányulhat).

A főtitkári eljárás és a bírói kezdeményezés elbírálásának határideje

A bírói kezdeményezés alapján az Alkotmánybíróság soron kívül, de legkésőbb kilencven napon belül felülvizsgálja az egyedi ügyben alkalmazandó jogszabálynak, illetve a nemzetközi szerződésnek az Alaptörvénnyel való összhangját.

Az Alkotmánybíróság főtitkára az Alkotmánybírósághoz beérkezett bírói kezdeményezést haladéktalanul megvizsgálja és előkészíti, az elnök az előadó alkotmánybírót soron kívül kijelöli.

Az előkészítő eljárás során a főtitkár hiánypótlásra hívhatja fel az indítványozó bírót. Az előkészítő eljárás gyorsítása érdekében a hiánypótlás bekérésére rövid úton (távközlési eszköz, elektronikus eszköz igénybevételével) is sor kerülhet. A főtitkár tájékoztatja az indítványozó bírót, ha az Abtv. 31. § (1) szerint az alkalmazott jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés Alaptörvénnyel való összhangjáról az Alkotmánybíróság már döntött, mivel ugyanazon jogszabályra, illetve jogszabályi rendelkezésre és ugyanazon Alaptörvényben biztosított jogra, valamint azonos alkotmányjogi összefüggésre hivatkozással – ha a körülmények alapvetően nem változtak meg – nincs helye az alaptörvény-ellenesség megállapítására irányuló alkotmányjogi panasznak, valamint bírói kezdeményezés alaptörvény-ellenesség megállapítására irányuló vizsgálatának.

Az előadó alkotmánybíró az első tervezetet negyvenöt napon belül az ügy elbírálására jogosult testület elé terjeszti. Ha a főtitkár vagy az előadó alkotmánybíró hiánypótlást rendel el, és az Alkotmánybíróság a bírói kezdeményezést nem utasítja vissza a hiánypótlás elmaradása vagy elégtelensége miatt, az első tervezet előterjesztésének és az indítvány elbírálásának a határideje a hiánypótlás beérkezésekor kezdődik.

Az Alkotmánybíróság gyakorlata a bírói kezdeményezés formai és tartalmai követelményeivel összefüggésben

Az egyedi normakontroll eljárást, illetve jogszabály nemzetközi szerződésbe ütközésének vizsgálatát csak az egyedi ügyet elbíráló bíró/bírói tanács kezdeményezhet. Bírósági titkár abban az esetben kezdeményezheti az Alkotmánybíróság eljárását, ha törvény rendelkezése alapján az egyesbíró hatáskörében bírósági titkár eljárhat. Az indítványozói jogosultság nem ruházható át a peres felekre vagy más személyre, illetve nem osztható meg velük az általuk készített irat indítványhoz csatolása által. Következésképpen az indítványnak teljes egészében a bíró álláspontját kell tükröznie, akkor is, ha a bíró a peres felek kérelemére kezdeményezi az Alkotmánybíróság eljárását.

Az eljárás feltételeinek fennállását az indítványozó bírónak kell igazolnia. Ennek megfelelően „…[n]em elegendő önmagában az, hogy az indítványt a bíró aláírja, hanem az indítványnak tartalmi szempontból is teljes egészében az indítványozása jogosult bírótól kell származnia. […] a bírónak magának kell megjelölnie az indítványozási jogosultságát alátámasztó körülményeket, illetve teljesítenie az indítvánnyal szemben az Alaptörvény és az Abtv. által támasztott összes követelményt” {3058/2015. (III. 31.) AB végzés, Indokolás [17]}.

A bírói indítványnak nemcsak absztrakt jogi érvelést kell tartalmaznia, hanem arra vonatkozó indokolást is, hogy a bírónak az előtte folyamatban lévő ügyben a sérelmezett jogszabályt vagy jogszabályi rendelkezést alkalmaznia kell.

A határozottság követelményének minden támadott jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés és az Alaptörvény minden felhívott rendelkezése vonatkozásában külön-külön teljesülnie kell, mivel az Abtv. 52. §-ának (2) bekezdése értelmében „az Alkotmánybíróság által lefolytatott vizsgálat – a törvényben taxatíve felsorolt kivételekkel – kizárólag a megjelölt alkotmányossági kérelemre korlátozódik” {3136/2013. (VII. 2.) AB végzés, Indokolás [7]}.

Az Alkotmánybíróság rámutatott, hogy az „eljáró bíró tehát csak azon jogszabály, illetve jogszabályi rendelkezés alaptörvény-ellenességének megállapítására tehet indítványt, melyet a konkrét ügy elbírálása során kifejezetten alkalmaznia kell(ene). Ebből következően alapvető feltétel a támadott norma és a folyamatban lévő egyedi ügy közötti közvetlen összefüggés” {pl. 3192/2014. (VII. 15.) AB határozat, Indokolás [14]}.

A 3046/2016. (III. 22.) AB határozat ugyanakkor kimondta, hogy ha a per (a bírósági eljárás) jogerős befejezését követően kell a bírónak kötelezően alkalmazni egy jogszabályt vagy jogszabályi rendelkezést, akkor ennek alkotmányossági vizsgálata kezdeményezésére a bíró akkor is jogosult, amikor az alkalmazás lehetősége számára ténylegesen megnyílik (Indokolás [8]–[11]).

Az Alkotmánybíróság eddigi gyakorlata szerint nem került érdemi elbírálásra a bírói kezdeményezés, ha

– az indítványozó bíró félreérthetően jelöli meg az Alaptörvénynek azt a rendelkezését, amelyet sérülni vél {3175/2014. (VI. 18.) AB végzés, Indokolás [5]}, vagy

– az indítványozó bíró pusztán megjelöli azt, de nem indokolja meg – nem tartalmaz részletes érvelést arra vonatkozóan –, hogy az Alaptörvény megjelölt rendelkezésével miért ellentétes a támadott jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés [3136/2013. (VII. 2.) AB végzés, 3193/2014. (VII. 15.) AB végzés, 3226/2013. (XII. 12.) AB végzés],

– a támadott jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés és az Alaptörvény megjelölt rendelkezése között nem állapítható meg összefüggés (elégtelen indokolás miatti akadály) [3269/2012. (X. 4.) AB határozat, 12/2014. (IV. 10.) AB határozat, 3025/2014. (II. 17.) AB határozat, 37/2013. (XII. 5.) AB határozat, 3074/2013. (III. 14.) AB határozat] vagy az alkotmányjogi értelemben nem releváns [3009/2012. (VI. 21.) AB határozat],

– az indítvány nem tartalmaz világos kérelmet az alkalmazandó jogkövetkezményre [3175/2014. (VI. 18.) AB végzés, 3001/2015. (I. 12.) AB határozat], vagy olyan jogkövetkezmény alkalmazását kéri – mulasztással előidézett alaptörvényesség fennállásának megállapítása –, amelynek kezdeményezésére nem jogosult, mivel a mulasztás megállapítása az Alkotmánybíróság mérlegelésén alapuló lehetséges jogkövetkezmény [3230/2013. (XII. 21.) AB végzés, 3238/2013. (XII. 21.) AB végzés, 3135/2013. (VII. 2.) AB határozat],

– az indítványozó bíró nem terjeszt elő az Abtv. 52. §-ának (1) bekezdésében megkövetelt határozottságnak megfelelő indítványt, indokolásként pusztán csatolja a felek vagy más személyek alkotmánybírósági eljárás kezdeményezésére irányuló kérelmét [3058/2015. (III. 31.) AB végzés].