EN

Az Alkotmánybíróság az Alaptörvény védelmének legfőbb szerve. Feladata a demokratikus jogállam, az alkotmányos rend és az Alaptörvényben biztosított jogok védelme, a jogrendszer belső összhangjának megőrzése, valamint a hatalommegosztás elvének érvényre juttatása.

Az Alkotmánybíróság funkciójára, rendeltetésére vonatkozó alapvető szabályokat az Alaptörvény rögzíti, a szervezeti és eljárási szabályok fő vonalait pedig az új Abtv. tartalmazza. Az Alkotmánybíróság eljárására vonatkozó részletes szabályokat az Ügyrend állapítja meg.

Az Alkotmánybíróság tizenöt tagját az Országgyűlés választja meg minősített többséggel (az összes képviselő kétharmadának szavazatával), tizenkét évre. Az Alkotmánybíróság elnökét az Országgyűlés választja az alkotmánybírók közül, az elnökhelyettest pedig, az Alkotmánybíróság elnökének javaslatára, az alkotmánybírók maguk közül választják meg. Az elnöknek igazgatási, koordinációs és képviseleti feladata van, tevékenysége nem érinti az alkotmánybírók függetlenségét.

Az Alkotmánybíróság döntéseit teljes ülésen, öttagú tanácsban vagy egyesbíróként hozza. Az Ügyrend alapján lehetőség van továbbá háromtagú tanácsok felállítására is. A teljes ülés dönt a törvények alkotmányosságáról, és más, az Ügyrend által meghatározott kérdésekben.

Alkotmánybíróság igazgatási munkaszervezete az Alkotmánybíróság Hivatala, amely ellátja az Alkotmánybíróság szervezeti, működtetési, ügyviteli és döntés-előkészítési feladatait. Az Alkotmánybíróság Hivatalát a főtitkár vezeti. A főtitkárt az elnök javaslatára a teljes ülés választja meg. 2011. január 1-je óta a főtitkári tisztséget dr. Bitskey Botond tölti be.

Az Alkotmánybírósággal foglalkozó tanulmányok és cikkek bibliográfiája itt érhető el.