MENU
kezdőlapin englishügyfélkapukapcsolat

Tájékoztató

 

Az alkotmányjogi panaszról

 

(Az alábbiakban az alkotmányjogi panaszokkal kapcsolatos általános tájékoztatás található. A választási eljárásban (a választási eljárási törvény 233. §-a szerinti) és a népszavazási eljárásban (a népszavazási törvény 79. § (3) bekezdése szerinti) alkotmányjogi panasz speciális szabályaival kapcsolatos tájékoztatás itt olvasható >>)

Az Alaptörvény és az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (Abtv.) a korábbi szabályozáshoz képest lényegesen szélesebb körben teszi lehetővé alkotmánybírósági eljárás lefolytatását alkotmányjogi panasz alapján. Az új Ügyrend (az Alkotmánybíróság 1001/2013. (II. 27.) AB Tü. határozata az Alkotmánybíróság ügyrendjéről; a továbbiakban: Ügyrend) az alkotmányjogi panaszra vonatkozóan további szabályokat állapít meg.

Alkotmányjogi panasz benyújtására elsősorban akkor van lehetőség, ha az indítványozónak az Alaptörvényben biztosított jogát bírósági döntéshozatal során sértették meg. Kivételesen azonban akkor is lehet alkotmányjogi panaszt benyújtani, ha az indítványozót az ügyében bírói döntés nélkül, közvetlenül hatályosuló jogszabály miatt érte jogsérelem.

Az alkotmányjogi panasz nem irányulhat a bírói döntés jogszerűségének felülvizsgálatára, az Alkotmánybíróság a konkrét ügyben  nem egy további jogorvoslati fórum a rendes bírósági rendszerben. Fontos továbbá, hogy az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt csak a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség, vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés esetén bírálja el. Ha ilyen kérdést az ügy nem vet fel, akkor az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt a befogadási eljárás során visszautasítja.

Ezeken az oldalakon részletesen ismertetjük az alkotmányjogi panasz jellemzőit, az eljárás szabályait, a panasz benyújtásának feltételeit. Emellett nyomtatványokat és indítványozási segédanyagokat is találhatnak az érdeklődők. Az információkat folyamatosan bővítjük a jövőben is, figyelemmel az Alkotmánybíróság alakuló esetjogára, általános érvényű gyakorlatára is.

 

Az alkotmányjogi panasz három típusa

Az Abtv. 26–27. §-ai alapján lényegében három különböző jellegű alkotmányjogi panasz eljárás kezdeményezésére van lehetőség.

Az Abtv. 26. § (1) szabályozza az úgynevezett „régi típusú” alkotmányjogi panaszt – ezt a hatáskört ugyanis a korábbi alkotmánybírósági törvény is tartalmazta. Az Alkotmánybíróság ennek során felülvizsgálja az egyedi ügyben alkalmazott jogszabály Alaptörvénnyel való összhangját, ha az ügyben folytatott bírósági eljárásban az alaptörvény-ellenes jogszabály alkalmazása folytán az indítványozó Alaptörvényben biztosított jogának sérelme következett be.

Az alkotmányjogi panasz második típusa az úgynevezett „közvetlen panasz”. Az Abtv. 26. § (2) alapján indítható eljárásban az indítványozó a jogszabályt vagy valamely rendelkezését támadhatja, amennyiben annak alkalmazása vagy hatályosulása folytán közvetlenül, bírói döntés nélkül következett be a jogsérelme és nincs a jogsérelem orvoslására szolgáló jogorvoslati eljárás, vagy jogorvoslati lehetőségeit már kimerítette. Az Alaptörvény külön is nevesíti, hogy az egyházak elismerésével kapcsolatos sarkalatos törvényi rendelkezésekkel szemben alkotmányjogi panasznak van helye.

Az Abtv. 27. §-a szabályozza az alkotmányjogi panasz harmadik típusát, az úgynevezett „valódi alkotmányjogi panaszt”. Ebben az esetben az indítványozó nem egy jogszabályt, hanem az alaptörvény-ellenes bírói döntést támadhatja, amennyiben az ügy érdemében hozott döntés vagy a bírósági eljárást befejező egyéb döntés az indítványozó Alaptörvényben biztosított jogát sérti.

 

Ki és milyen esetekben nyújthatja be az alkotmányjogi panaszt?

Az Abtv. 26. § (1) bekezdése alapján alkotmányjogi panasszal az egyedi ügyben érintett személy vagy szervezet fordulhat az Alkotmánybírósághoz, akinek alaptörvény-ellenes jogszabály alkalmazása folytán az Alaptörvényben biztosított jogának sérelme következett be az ügyében lefolytatott bírósági eljárás során. Az Abtv. 27. §-a alapján az alaptörvény-ellenes bírói döntéssel szemben az egyedi ügyben érintett személy vagy szervezet nyújthat be alkotmányjogi panaszt, ha az ügy érdemében hozott döntés vagy a bírósági eljárást befejező egyéb döntés Alaptörvényben biztosított jogát sérti. Mindkét esetben akkor lehet csak panaszt benyújtani, ha az érintett a jogorvoslati lehetőségeit már kimerítette, vagy jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva.

Az Abtv. 26. § (2) bekezdés szerinti alkotmányjogi panasz eljárást szintén csak az érintett személy vagy szervezet kezdeményezheti. Az eljárás alapvető feltétele, hogy a jogsérelem az alaptörvény-ellenes jogszabály rendelkezésének alkalmazása vagy hatályosulása folytán közvetlenül, bírói döntés nélkül következzen be, és ne álljon rendelkezésre a jogsérelem orvoslására szolgáló jogorvoslati eljárás.

 

Jogi képviselet

Bár alkotmányjogi panasz benyújtásához jogi képviselet nem szükséges, az eredményesség érdekében javasoljuk jogi képviselő (ügyvéd, vagy jogvédő társadalmi szervezet) szakmai segítségének igénybevételét.

 

Költségek

Az Alkotmánybíróság előtti eljárás illetékmentes.

 

Határidő az alkotmányjogi panasz benyújtására

A bírói döntés elleni alkotmányjogi panaszt (Abtv. 26. § (1) bekezdés és 27. §) a sérelmezett döntés kézbesítésétől számított hatvan napon belül lehet (az Alkotmánybíróságnak címezve) írásban benyújtani az elsőfokú bíróságon. A döntés közlésének elmaradása esetén az alkotmányjogi panasz benyújtására nyitva álló határidő a tudomásszerzéstől, vagy az Alaptörvényben biztosított jog sérelmének bekövetkezésétől számított hatvan nap.

Az indítványt, egyéb szükséges iratot és mellékletet a határidő utolsó napjáig, tehát legkésőbb a 60. napon lehet személyesen benyújtani az elsőfokú bíróságnál, vagy ajánlott küldeményként postára adni. A határidő a bírói döntés kézbesítését követő napon kezdődik. Ha a határidő utolsó napja munkaszüneti napra esik, a határidő csak az azt követő legközelebbi munkanapon jár le.

A 60 napos határidő elmulasztása esetén az indítvány benyújtásával egyidejűleg igazolási kérelmet lehet előterjeszteni, ha az indítványozó rajta kívül álló elháríthatatlan okból történő akadályoztatása folytán mulasztotta el a határidőt. Az igazolási kérelmet az akadály megszűnésétől számított tizenöt napon belül lehet benyújtani. A kérelem megalapozására szolgáló tényeket az indítványozónak a kérelemben valószínűsítenie kell. Az igazolási kérelem benyújtásával egyidejűleg elő kell terjeszteni az elbírálásra alkalmas indítványt is, ennek hiányában az Alkotmánybíróság az igazolási kérelmet érdemi vizsgálat nélkül visszautasítja.

Az alaptörvény-ellenesnek vélt bírói döntés közlésétől, az Alaptörvényben biztosított jog sérelmének bekövetkezésétől, valamint az alaptörvény-ellenes jogszabály hatálybalépésétől számított száznyolcvan nap elteltével alkotmánybírósági eljárás megindításának nincs helye.

 

Az alkotmányjogi panasz benyújtásának helye és módja

Az Abtv. 26. § (1) bekezdése és a 27. §-a szerinti, tehát a bírói döntés ellen előterjesztett alkotmányjogi panaszt az ügyben első fokon eljárt bíróságnál kell írásban, az Alkotmánybírósághoz címezve benyújtani. Az elsőfokú bíróság az alkotmányjogi panaszt továbbítja az Alkotmánybíróság részére. A bíróság az alkotmányjogi panaszban támadott döntés végrehajtását az Alkotmánybíróság eljárásának befejezéséig felfüggesztheti.

Az Abtv. 26. § (2) bekezdés szerinti eljárás megindítására vonatkozó írásbeli indítványt közvetlenül az Alkotmánybíróságnál kell előterjeszteni. Az indítványt célszerű postán feladni, de munkanapon reggel 8 és délután 4 óra között személyesen is be lehet adni az Alkotmánybíróság portáján. Elektronikus úton vagy faxon alkotmányjogi panaszt nem lehet benyújtani.

 

Az indítvány formai és tartalmi elemei

Az alkotmányjogi panasz indítványnak több tartalmi és formai követelménynek kell megfelelnie ahhoz, hogy az Alkotmánybíróság érdemben foglalkozzon az üggyel.

Az indítványban fel kell tüntetni az indítványozó nevét, lakóhelyét, jogi személy esetében székhelyét, illetve a jogi személyt képviselő tisztségét.

Nem közszereplő indítványozó esetében az indítványnak tartalmaznia kell, hogy az indítványozó hozzájárul-e adatai nyilvános kezeléséhez, illetve az indítványa nyilvánosságra hozatalához. (A nyilatkozat minta letölthető innen >>.)

Az alkotmányjogi panasznak határozott kérelmet kell tartalmaznia, és az indítvány mellékleteként meg kell küldeni mindazon dokumentumokat, amelyek az indítványban foglaltakat igazolják.

A határozott kérelem alkotmányjogi panasz esetében azt jelenti, hogy az indítványnak tartalmaznia kell az alaptörvényi, illetve törvényi rendelkezést, amely megállapítja az Alkotmánybíróság hatáskörét, a vizsgálandó jogszabályi rendelkezés vagy bírói döntés pontos megnevezését, illetve a megsértett, az Alaptörvényben biztosított jogot és e jogsérelem lényegét. Az indítványban indokolni kell, hogy a sérelmezett jogszabály, jogszabályi rendelkezés vagy bírói döntés miért ellentétes az Alaptörvény megjelölt rendelkezésével. Az indítványnak továbbá kifejezett kérelmet kell tartalmaznia az adott jogszabály, jogszabályi rendelkezés vagy a bírói döntés megsemmisítésére.

Az indítványban utalni kell arra, hogy az indítványozó a jogorvoslati lehetőségeit már kimerítette, vagy jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva.

A beadványhoz mellékelni kell az alkotmányjogi panaszban támadott első és másodfokú, illetve – ha az ügyben felülvizsgálat is volt – a Kúria határozatát. Az indítványban elő kell adni, hogy az indítványozó mikor vette kézhez az alkotmányjogi panasz alapján vizsgálandó bírói döntést.

Az Alkotmánybíróságot tájékoztatni kell arról, hogy folyamatban van-e az ügyben felülvizsgálati eljárás, jogorvoslat a törvényesség érdekében vagy perújítás.

Indítványminta letölthető innen >>

 

A főtitkári és az egyesbírói eljárás

Az Alkotmánybírósághoz érkező indítványokat az előkészítő eljárás és az indítványelemzés keretében legelőször az Alkotmánybíróság főtitkára vizsgálja meg. A főtitkár tájékoztatja az indítványozót arról, hogy az indítvány alkalmas-e alkotmánybírósági eljárás megindítására, azaz a beadvány megfelel-e az indítványra vonatkozó, törvényben előírt formai és tartalmi követelményeknek.

Nem kerül sor az indítvány érdemi vizsgálatára, ha az indítványozó az indítvány előterjesztésére a törvényben meghatározott határidőt elmulasztotta, ha nyilvánvalóan nem az arra jogosult terjesztette elő az indítványt, ha az indítvány elbírálása nyilvánvalóan nem tartozik az Alkotmánybíróság hatáskörébe, ha a beadvány nem minősül indítványnak, vagy ha az indítvány nyilvánvalóan alaptalan.

Ha az indítvány a törvényben előírt formai és tartalmi követelményeknek nem felel meg, a főtitkár az indítvány beérkezésétől számított hatvan napon belül hiánypótlásra hívja fel az indítványozót, aki annak harminc napon belül köteles eleget tenni. Ha az indítványozó a hiánypótlási felhívásnak nem tesz eleget, az Alkotmánybíróság az eljárást megszünteti.

Az Alkotmánybíróság – a főtitkár javaslatára – egyesbírói eljárásban dönt az indítvány érdemi vizsgálat nélküli visszautasításáról abban az esetben, ha az indítványozó nem fogadja el a főtitkár tájékoztatását, illetve ha az indítvány a hiánypótlási felhívás ellenére sem felel meg az indítványra vonatkozó formai vagy alapvető tartalmi feltételeknek. Ugyancsak egyesbírói eljárásban kell dönteni az igazolási kérelem tárgyában. Ha az igazolási kérelmet elkésve terjesztették elő, továbbá ha az elmulasztott cselekményt a kérelemmel egyidejűleg nem pótolta az indítványozó, az egyesbíró dönt – a főtitkár javaslatára – a kérelem visszautasításáról. Ha az egyesbíró az igazolási kérelemnek helyt ad, a pótolt cselekményt olyannak kell tekinteni, mintha azt az indítványozó az elmulasztott határidőn belül teljesítette volna.

Ha az Abtv. 26. § (1) bekezdés vagy 27. §-a szerinti alkotmányjogi panaszt közvetlenül az Alkotmánybíróságnál terjesztették elő, és az ügyben első fokon eljárt bíróság az indítvány tartalmából megállapítható, a főtitkár az indítványt megküldi az elsőfokú bíróságnak; ha azonban nem állapítható meg egyértelműen az ügyben első fokon eljárt bíróság, az indítványt az egyesbíró végzéssel visszautasítja.

Az előkészítő eljárás végén a főtitkár levélben tájékoztatja az indítványozót, hogy az alkotmányjogi panaszt az Alkotmánybíróság nyilvántartásba vette. Ezzel együtt kerül sor az ügyben az előadó alkotmánybíró kijelölésére.

 

Az alkotmányjogi panasz befogadása

Az előkészítő eljárást követően az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panasz befogadhatóságát vizsgálja meg. Ha a testület arra jut, hogy az indítvány nem befogadható, akkor az indítványt visszautasítja. Ha nincs ok a visszautasításra, akkor az alkotmányjogi panaszt be kell fogadni. A befogadási eljárás során felmerülő kérdések közül az alábbiak a legfontosabbak.

Az alkotmányjogi panaszt az Alkotmánybíróság nem fogadja be, ha az indítványozó érintettsége nem állapítható meg, vagy ha az indítványozó jogorvoslati lehetőségeit nem merítette ki. Az Alkotmánybíróság visszautasítja továbbá az elkésett alkotmányjogi panaszt, ha az indítványozó igazolási kérelmet nem terjesztett elő, vagy az igazolási kérelmet az Alkotmánybíróság elutasította.

Visszautasításra kerül a panasz akkor is, ha az abban felvetett problémát az Alkotmánybíróság korábban már elbírálta (res iudicata). Mindezek alapján nincs helye alkotmánybírósági eljárásnak, ha alkotmányjogi panasz alapján az alkalmazott jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés, illetve a bírói döntés Alaptörvénnyel való összhangjáról az Alkotmánybíróság már döntött, és az indítványozó ugyanazon jogszabályra, illetve jogszabályi rendelkezésre és ugyanazon Alaptörvényben biztosított jogra, valamint azonos alkotmányjogi összefüggésre hivatkozik és a körülmények alapvetően nem változtak meg.

Az indítványt akkor is visszautasítja az Alkotmánybíróság, ha az indítvány elbírálása nem tartozik a hatáskörébe, ha a hiánypótlás vagy egyéb nyilatkozat elmaradt, s mindez az ügy elbírálását ellehetetleníti, illetve ha az indítvány egyéb okból nem felel meg a törvényi feltételeknek.

Mérlegelést igénylő fontos tartalmi kritérium, hogy az Abtv. 29. §-a alapján az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszokat csak a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség, vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés esetén fogadja be.

Az Alkotmánybíróság a befogadás visszautasításáról végzésben rendelkezik, melyben röviden ismerteti a visszautasítás okát. A végzést az Alkotmánybíróság megküldi az indítványozónak és az elsőfokú bíróságnak, illetve azt anonimizálva közzéteszi a honlapján, valamint az Alkotmánybíróság Határozatai című hivatalos lapjában. A panasz befogadásáról az Alkotmánybíróság nem hoz végzést, azonban a döntéséről értesíti az indítványozót és az elsőfokú bíróságot, illetve értesíthet más érdekeltet.

 

A felülvizsgálati eljárás és az alkotmányjogi panasz

Az Abtv. 26. § (1) bekezdés és 27. § szerinti alkotmányjogi panasz esetén a jogorvoslati lehetőség kimerítésének kötelezettsége nem vonatkozik a felülvizsgálatra mint rendkívüli jogorvoslatra. Az alkotmányjogi panasz akkor is benyújtható, ha törvény felülvizsgálati kérelem vagy indítvány benyújtását is lehetővé teszi. Alkotmányjogi panasszal megtámadható a Kúria felülvizsgálati eljárásban hozott olyan döntése is, mely a) a megtámadott határozatot hatályában fenntartja, vagy b) a jogerős határozatot egészben vagy részben hatályon kívül helyezi és helyette, illetve az elsőfokú határozat helyett új és a jogszabályoknak megfelelő határozatot hoz, vagy c) a jogerős határozatot megváltoztatja és a törvénynek megfelelő új határozatot hoz, vagy d) a megtámadott határozatot hatályon kívül helyezi, és az eljárást megszünteti, feltéve, hogy az indítványozó a jogerős döntést az Alkotmánybíróság előtt nem támadta meg, vagy a jogerős döntés ellen benyújtott panaszt az Alkotmánybíróság a Kúria folyamatban lévő eljárására tekintettel utasította vissza.
Alkotmányjogi panasz benyújtásának nincs helye, ha a Kúria a felülvizsgálati kérelmet, illetve indítványt még nem bírálta el, továbbá – arra tekintettel, hogy az eljárás még folyamatban van – a Kúria hatályon kívül helyező és új eljárásra utasító határozatával szemben. Ezen esetekben a benyújtott alkotmányjogi panasz soron kívül, az egyéb feltételek vizsgálata nélkül is visszautasítható.
Ha a jogerős döntést megtámadó alkotmányjogi panaszt az Alkotmánybíróság a Kúria folyamatban lévő eljárására tekintettel visszautasította, majd a Kúria a felülvizsgálati kérelmet, illetve indítványt elutasító döntést hozott a hiánypótlás vagy kiegészítés elmaradása, vagy a felülvizsgálatra nyitva álló határidő indítványozó általi elmulasztása miatt, vagy azért, mert a felülvizsgálat kizárt, akkor a Kúria ezen döntését az Abtv. 26. § (1) bekezdése vagy 27. §-a alapján megtámadó – és az Abtv. 30. § (1) bekezdésében foglalt határidőn belül benyújtott – alkotmányjogi panaszt, amennyiben az a jogerős döntésre is kiterjed, nem lehet elkésettnek tekinteni e határozat vonatkozásában.

Eljárási határidők

A főtitkár az indítvány beérkezésétől számított hatvan napon belül megvizsgálja, hogy az indítvány a törvényben meghatározott formai és tartalmi feltételeknek megfelel-e. Hiánypótlásra hívhatja fel az indítványozót, aki annak harminc napon belül köteles eleget tenni.

Az indítvány befogadhatóságáról a főtitkár – az eljárás megindításáról szóló – tájékoztatásától számított százhúsz napon belül dönt az Alkotmánybíróság.

Az előadó alkotmánybíró az első döntés-tervezetet a befogadást követő száznyolcvan napon belül az ügy elbírálására jogosult testület elé terjeszti.

Az Alkotmánybíróság ügyrendjébe foglalt határidőket az előadó alkotmánybíró javaslatára a testület elnöke meghosszabbíthatja. A határidő meghosszabbításáról az indítványozót az előadó alkotmánybíró értesíti.

 

Személyes meghallgatás, nyilvános meghallgatás

Az Alkotmánybíróság az indítvány érdemében a rendelkezésre álló iratok alapján, jogszabály alaptörvény-ellenességével kapcsolatos alkotmányjogi panasz esetén a jogszabály megalkotója, a törvény kezdeményezője vagy ezek képviselőjének személyes meghallgatása, illetve véleményének megismerése után dönt. Az Alkotmánybíróság honlapján közzéteszi, ha törvénnyel, kormányrendelettel, vagy a személyek széles körét érintő jogszabállyal összefüggésben eljárás indult. Az Alkotmánybíróság honlapján közzéteszi továbbá az alkotmányjogi panasz indítványt, ha az indítványozó hozzájárult személyes adatai közzétételéhez, ha nem járul hozzá, az indítvány lényegi elemeit tartalmazó összefoglalót. A jogszabály megalkotója illetve a törvény kezdeményezője az üggyel kapcsolatos álláspontját a közzétételtől számított 30 napon belül megküldheti az Alkotmánybíróságnak. A jogszabály megalkotója és a törvény kezdeményezője megállapodás alapján közös véleményt is kialakíthat. A véleményt az Alkotmánybíróság holnapján közzé kell tenni.

A jogszabály megalkotója illetve a törvény kezdeményezője véleményének megküldésével egyidejűleg kérheti személyes meghallgatás lehetőségének biztosítását, melyről a teljes ülés többségi szavazással dönt. A jogszabály megalkotója és a törvény kezdeményezője megállapodás alapján közös képviselőt is állíthat a meghallgatásra.

A meghallgatásra az indítványozót is meg kell hívni, és lehetőséget kell biztosítani számára, hogy álláspontját előadja.

Az Alkotmánybíróság a fentiektől függetlenül is, szükség esetén elrendelheti az indítványozó vagy harmadik személy személyes meghallgatása vagy nyilatkozattételre hívhatja fel. Az Alkotmánybíróság megkeresheti és nyilatkozattételre hívhatja fel az indítványi kérelemmel érintett szervet, hatóságot. Az Alkotmánybíróság egyedi üggyel összefüggésben iratanyag megküldése céljából megkeresheti az ügyben eljárt bíróságot. A személyes meghallgatásra meghívott személyek kötelesek megjelenni az Alkotmánybíróság előtt. A nyilatkozattételre felhívott, illetve az iratok megküldése végett megkeresett szervek, hatóságok és bíróságok kötelesek együttműködni.

Az indítványozó és az ellenérdekű fél személyes meghallgatására legkorábban az ügyben készült első határozattervezet első tárgyalását követően kerülhet sor.

Amennyiben az Alkotmánybíróság személyes meghallgatást rendelt el, az indítványozó illetve az ellenérdekű fél képviselője nyilvános meghallgatás tartását indítványozhatja. Ezen indítványról az elnök vagy a tanácsvezető öt munkanapon belül dönt. Az Alkotmánybíróság a nyilvános meghallgatásra irányuló indítványt elutasítja, ha attól az ügy érdemi előmozdítása nem várható.

A nyilvános meghallgatás időpontját és a meghallgatáson résztvevő személyek nevét az Alkotmánybíróság a honlapján közzéteszi, és előzetes bejelentkezés alapján lehetőséget biztosít egyéb személyek részvételére.

 

Betekintés az alkotmánybírósági eljárás irataiba

Az alkotmányjogi panasz eljárásban az indítványozó és az ellenérdekű fél – jogi képviselője útján – betekinthet az eljárás meghatározott irataiba, azokról másolatot, kivonatot készíteni.

A befejezett eljárásokban az eljárás meghatározott irataiba betekinthet minden olyan természetes vagy jogi személy, aki, illetve amely az erre vonatkozó jogos, a tevékenyégével összefüggő érdekét valószínűsíti.

Nem nyilvános az ügy döntésre történő előkészítésével összefüggő belső munkaanyag, különösen az indítványelemzés, a problematika vagy feljegyzés, a döntés-tervezet, a módosító- és szerkesztési javaslat, az előadó alkotmánybíró jegyzete, az ügyhöz csatolt emlékeztető, valamint az ügyintézéssel kapcsolatos egyéb tanácsvezetői és elnöki intézkedés, utasítás. A minősített adatokat tartalmazó irat nem nyilvános az indítványozó, illetve jogi képviselője és az ellenérdekű fél számára sem.

 

Döntéshozatal

Az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panasz ügyekben öttagú tanácsban vagy a teljes ülésen dönt. A döntés kiadmányozott másolatát az Alkotmánybíróság megküldi postán az indítványozónak (jogi képviselőjének), az elsőfokú bíróságnak, valamint az egyéb érintetteknek. A döntés (határozat vagy végzés) anonimizált változatát az Alkotmánybíróság közzéteszi a honlapján és az Alkotmánybíróság Határozatai című hivatalos lapjában. Az Alkotmánybíróság emellett elrendelheti a döntésnek a Magyar Közlönyben történő közzétételét is.

 

Jogkövetkezmények

Ha az Alkotmánybíróság az Abtv. 26. § (1) és (2) bekezdése szerinti eljárásban a hatályos jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés alaptörvény-ellenességét megállapítja, a jogszabályt vagy jogszabályi rendelkezést megsemmisíti. Az Abtv. 26. § (1) bekezdése szerinti eljárásban a megsemmisített jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés az Alkotmánybíróság eljárására okot adó bírósági ügyben nem alkalmazható. Az Alkotmánybíróság hatályon kívül helyezett jogszabály alaptörvény-ellenességét is megállapíthatja, ha a jogszabályt a konkrét esetben még alkalmazni kellene.

A hatályon kívül helyezett jogszabály alaptörvény-ellenességét akkor állapíthatja meg az Alkotmánybíróság, ha a jogszabályt konkrét esetben még alkalmazni kellene. A megsemmisített jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés – főszabály szerint – az Alkotmánybíróság határozatának a Magyar Közlönyben való közzétételét követő napon hatályát veszti, és e naptól nem alkalmazható, a kihirdetett, de hatályba nem lépett jogszabály pedig nem lép hatályba. A jogszabály megsemmisítése nem érinti a határozat közzététele napján vagy azt megelőzően létrejött jogviszonyokat, és a belőlük származó jogokat és kötelezettségeket. Az Alkotmánybíróságnak lehetősége van továbbá arra, hogy az Alaptörvény védelme, a jogbiztonság vagy az eljárást kezdeményező különösen fontos érdeke érdekében a fentiektől eltérően határozza meg a jogszabály hatályon kívül helyezésének időpontját: dönthet a jogszabálynak a kihirdetésére visszamenőleges hatállyal történő megsemmisítéséről, illetve meghatározhat egy jövőben időpontot, mellyel a jogszabály hatályát veszti.

Az Alkotmánybíróság az alaptörvény-ellenes jogszabály alkalmazása alapján jogerős határozattal befejezett büntetőeljárás és szabálysértési eljárás felülvizsgálatát rendelheti el, ha az eljárásban alkalmazott jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés semmisségéből a büntetés, illetve az intézkedés csökkentése vagy mellőzése, valamint a büntetőjogi, illetve a szabálysértési felelősség alóli mentesülés következne.

Ha az Alkotmánybíróság az Abtv. 27. §-a szerinti eljárásban megállapítja az bírói döntés alaptörvény-ellenességét, a döntést megsemmisíti. Az Alkotmánybíróság a bírói döntés megsemmisítése esetén megsemmisítheti a döntéssel felülvizsgált más bírósági vagy hatósági döntéseket is.

Az Abtv. 26. § (1) bekezdése és 27. §-a szerinti eljárások esetén az alkotmányjogi panasz orvoslásának eljárási eszközét polgári ügyekben a Kúria állapítja meg. A Kúria döntése során köteles figyelembe venni az Alkotmánybíróság határozatában foglaltakat és a vonatkozó eljárási szabályokat.

A Kúria az alkotmányjogi panasz orvoslása érdekében az alábbiak szerint határozhat:

a) ha az Alkotmánybíróság anyagi jogszabályt vagy rendelkezést semmisített meg, és az ügyben kizárólag per (vagy nemperes eljárás) volt folyamatban, értesíti a panasz indítványozóját, hogy harminc napon belül perújítási kérelmet terjeszthet elő a perben eljárt elsőfokú bíróságnál;

b) ha az Alkotmánybíróság eljárási jogszabályt vagy rendelkezést semmisített meg, megállapítja az Alkotmánybíróság határozatából következő eljárási jog gyakorolhatóságát a vonatkozó eljárási szabályok megfelelő alkalmazásával, s szükség esetén az eljárás azon szakaszának újbóli lefolytatását rendeli el az azt befejező határozat egyidejű hatályon kívül helyezésével, melynek kimenetelére az alaptörvény-ellenes jogszabály alkalmazása hatással lehetett;

c) ha az Alkotmánybíróság a bíróság határozatát megsemmisítette, az Alkotmánybíróság határozatából következően – a d) pontban foglalt kivétellel – az első vagy a másodfokon eljárt bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja, vagy a felülvizsgálati kérelem tárgyában új határozat hozatalát rendeli el;

d) ha az Alkotmánybíróság a bíróság határozatának megsemmisítése esetén a bírósági határozattal felülvizsgált más hatóság által hozott döntést is megsemmisítette, a megsemmisített döntést hozó hatóságot értesíti a szükséges intézkedések megtétele érdekében az Alkotmánybíróság határozatának egyidejű megküldése mellett, és erről a panasz indítványozóját is tájékoztatja.

Az eljárás jogszabályt megsemmisítő Alkotmánybírósági határozat [a) és b) pont] esetén az indítványozó kérelmére, bírói döntést megsemmisítő Alkotmánybírósági határozat [c) és d) pont] esetén hivatalból indul. Bírói döntés megsemmisítéséről szóló Alkotmánybírósági határozat esetén az elsőfokú határozatot hozó bíróság az Alkotmánybíróság döntését az ügy irataival együtt haladéktalanul felterjeszti a Kúriához. A Kúria nemperes eljárásban, soron kívül határoz.

Ha az Alkotmánybíróság büntetőügyben hozott ítéletet semmisített meg, a büntetőeljárást meg kell ismételni. A megismételt eljárásban – főszabály szerint – nem lehet a felmentett vádlott bűnösségét megállapítani, illetve az ítéletben kiszabott büntetésnél súlyosabb büntetést kiszabni, vagy büntetés helyett alkalmazott intézkedésnél súlyosabb intézkedést alkalmazni.

KERESÉS ÉS SZŰRÉS AZ ÜGYEKBEN

A döntés

sorszáma évszáma

Az ügy

ügyszáma évszáma

Részletes keresés és szűrés

 

AKTUÁLIS
2017.04.10 Sulyok Tamás: a jogállamiság létfontosságú közös ügyünk

A jogállamiság, az alapjogvédelem színvonala az Alkotmánybíróság, a bíróságok és az Igazságügyi Minisztérium (IM) létfontosságú közös ügye és felelőssége – mondta Sulyok Tamás,...

KERESÉS ÉS SZŰRÉS AZ ÜGYEKBEN

A döntés

sorszáma évszáma

Az ügy

ügyszáma évszáma

Részletes keresés és szűrés

 

AKTUÁLIS
2017.04.10 Sulyok Tamás: a jogállamiság létfontosságú közös ügyünk

A jogállamiság, az alapjogvédelem színvonala az Alkotmánybíróság, a bíróságok és az Igazságügyi Minisztérium (IM) létfontosságú közös ügye és felelőssége – mondta Sulyok Tamás,...