MENU
kezdőlapin englishügyfélkapukapcsolat

GYIK

Gyakran Ismételt Kérdések (GYIK) az alkotmányjogi panaszról

 

Milyen típusú alkotmányjogi panaszok vannak?

Az alkotmányjogi panasznak három típusát lehet megkülönböztetni az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (Abtv.) alapján:

– az Abtv. 26. § (1) bekezdése szerinti panasz a bírósági eljárásában alkalmazott jogszabály alaptörvény-ellenességének megállapítására, illetve az alaptörvény-ellenes jogszabályi rendelkezés és a bírói döntés megsemmisítésére irányul, ha a jogszabály alkalmazása folytán az indítványozó Alaptörvényben biztosított jogának sérelme következett be a bírósági eljárásban,

– az Abtv. 26. § (2) bekezdése szerinti panasz, az ún. közvetlen panasz a jogszabály alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányul, ha a jogszabály alkalmazása vagy hatályosulása folytán közvetlenül, bírói döntés nélkül sérült az indítványozónak az Alaptörvényben biztosított joga, és jogorvoslatra nincs lehetőség,

– az Abtv. 27. § szerinti panasz, az ún. valódi alkotmányjogi panasz a bírósági ügy érdemében hozott vagy a bírósági eljárást egyébként befejező döntés megsemmisítésére irányul, ha a döntés az indítványozónak az Alaptörvényben biztosított jogát sérti.

Valamennyi panasz esetében követelmény, hogy a panaszt csak akkor lehet előterjeszteni, ha az indítványozó jogorvoslati lehetőségeit kimerítette, vagy jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva.

 

Hol kell benyújtani az alkotmányjogi panaszt?

Ha az alkotmányjogi panaszt az Abtv. 26. § (1) bekezdése és 27. §-a alapján, a bírói döntés ellen terjesztik elő, akkor azt az Alkotmánybíróságnak címezve az ügyben első fokon eljárt bírósághoz kell benyújtani.

Ha a panaszt az Alkotmánybírósághoz nyújtják be, és az ügyben első fokon eljárt bíróság a beadvány tartalmából egyértelműen nem állapítható meg, a beadványt az egyesbíró végzéssel visszautasítja.

Ha az alkotmányjogi panaszt az Abtv. 26. § (2) bekezdésére tekintettel terjesztik elő – vagyis az ügyben nem volt bírósági eljárás –, az alkotmányjogi panaszt az Alkotmánybírósághoz kell benyújtani.

Milyen határidő vonatkozik a bírói döntés elleni alkotmányjogi panasz előterjesztésére?

A bírói döntés elleni alkotmányjogi panaszt a sérelmezett bírói döntés kézbesítésétől számított 60 napon belül kell előterjeszteni az elsőfokú bíróságon. A döntés közlésének elmaradása esetén az alkotmányjogi panasz benyújtására nyitva álló határidő a tudomásszerzéstől, vagy az Alaptörvényben biztosított jog sérelmének bekövetkezésétől számított hatvan nap.

Az írásban előterjesztett indítványt, egyéb szükséges iratot és mellékletet a határidő utolsó napjáig, tehát legkésőbb a 60. napon lehet személyesen benyújtani az elsőfokú bíróságnál, vagy ajánlott küldeményként postára adni. A határidő a bírói döntés kézbesítését követő napon kezdődik. Ha a határidő utolsó napja munkaszüneti napra esik, a határidő csak az azt követő legközelebbi munkanapon jár le.

 

Kell-e illetéket fizetni az alkotmányjogi panasz kapcsán?

 Nem, az Alkotmánybíróság eljárása illetékmentes.

 

Mikor lehet igazolási kérelmet előterjeszteni?

Igazolási kérelmet kizárólag az alkotmányjogi panasz előterjesztésére nyitva álló 60 napos határidő elmulasztása esetén, az akadály megszűnésétől számított 15 napon belül lehet előterjeszteni. Az igazolási kérelemmel egyidejűleg elbírálásra alkalmas indítványt kell előterjeszteni. Az igazolási kérelemben elő kell adni a mulasztás okát és azokat a körülményeket, amelyek a mulasztás vétlenségét valószínűsítik.

 

Szükségem van-e ügyvédre, jogi képviselőre az alkotmányjogi panaszhoz?

Nem, 2013. augusztus 1-től nem kötelező a jogi képviselet az alkotmánybírósági eljárás során.

 

Mit kell tartalmaznia az alkotmányjogi panasz indítványnak?

– az indítványozó nevét és lakóhelyét, illetve székhelyét, a jogi képviselő nevét és székhelyét;

–  azt az alaptörvényi, illetve  törvényi rendelkezést, mely megállapítja az Alkotmánybíróság hatáskörét, továbbá amely az indítványozó indítványozói jogosultságát megalapozza (Abtv. 26. § (1) bekezdés, Abtv. 26. § (2) bekezdés, Abtv. 27. §);

– a vizsgálandó jogszabály, jogszabályi rendelkezés vagy bírói döntés pontos megjelölését (a bírói döntést csatolni kell, és a kézhezvétel időpontját meg kell jelölni);

– az Alaptörvény megsértett rendelkezését pontosan;

– az eljárás megindításának indokait, az Alaptörvényben biztosított jog sérelmének lényegét (érintettség);

– indokolást arra nézve, hogy a sérelmezett jogszabály, jogszabályi rendelkezés, bírói döntés miért ellentétes az Alaptörvény megjelölt rendelkezésével;

– kifejezett kérelmet a jogszabály, jogszabályi rendelkezés vagy a bírói döntés megsemmisítésére;

– nyilatkozatot arról, hogy az indítványozó a jogorvoslati lehetőségeit kimerítette, vagy jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva;

nyilatkozatot arról, hogy az indítványozó az alkotmányjogi panasz illetve a személyes adatai nyilvánosságra hozatalához hozzájárul-e;

– nyilatkozatot arról, hogy az ügyben van-e folyamatban felülvizsgálati eljárás a Kúria előtt, illetve arról, hogy kezdeményeztek-e perújítást (jogorvoslatot a törvényesség érdekében) az ügyben;

– kötelező mellékleteket: képviseleti jogosultság igazolása és az érintettséget alátámasztó dokumentumok.

KERESÉS ÉS SZŰRÉS AZ ÜGYEKBEN

A döntés

sorszáma évszáma

Az ügy

ügyszáma évszáma

Részletes keresés és szűrés

 

AKTUÁLIS
2017.04.10 Sulyok Tamás: a jogállamiság létfontosságú közös ügyünk

A jogállamiság, az alapjogvédelem színvonala az Alkotmánybíróság, a bíróságok és az Igazságügyi Minisztérium (IM) létfontosságú közös ügye és felelőssége – mondta Sulyok Tamás,...

KERESÉS ÉS SZŰRÉS AZ ÜGYEKBEN

A döntés

sorszáma évszáma

Az ügy

ügyszáma évszáma

Részletes keresés és szűrés

 

AKTUÁLIS
2017.04.10 Sulyok Tamás: a jogállamiság létfontosságú közös ügyünk

A jogállamiság, az alapjogvédelem színvonala az Alkotmánybíróság, a bíróságok és az Igazságügyi Minisztérium (IM) létfontosságú közös ügye és felelőssége – mondta Sulyok Tamás,...