MENU
kezdőlapin englishügyfélkapukapcsolat

Hatásköre, eljárása


Az Alkotmánybíróság hatáskörei

 

Az Alkotmánybíróság hatásköreit az Alapörvény és az Abtv. állapítja meg, de sarkalatos törvény további feladat- és hatásköröket is megállapíthat.


1. Az Alaptörvénnyel való összhang előzetes vizsgálata (előzetes normakontroll eljárás)

A törvény kezdeményezője, a kormány, illetve az Országgyűlés elnöke zárószavazás előtt indítványozhatja, hogy az Országgyűlés az elfogadott törvényt – az Alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálatára – az Alkotmánybíróságnak küldje meg. Az Országgyűlés az indítványról a zárószavazást követően határoz.

Emellett a köztársasági elnök a parlament által elfogadott törvényt – ha azt vagy annak valamely rendelkezését alaptörvény-ellenesnek tartja – aláírás helyett megküldi az Alkotmánybíróságnak, hogy vizsgálja meg, összhangban van-e az Alaptörvénnyel (alkotmányossági vétó). Ha az Alkotmánybíróság megállapítja a vizsgált törvény alaptörvény-ellenességét, a törvény nem hirdethető ki. Ha az Alkotmánybíróság ismételten lefolytatott eljárásban is megállapítja a vizsgált törvényi rendelkezés alaptörvény-ellenességét, felhívja az Országgyűlést jogalkotói feladatának az Alaptörvénnyel összhangban történő teljesítésére.

Ha a köztársasági elnök úgy ítéli meg, hogy a számára aláírásra megküldött Alaptörvénynek vagy az Alaptörvény módosításának a megalkotására vonatkozó, az Alaptörvényben foglalt eljárási követelményeket nem tartották meg, ennek vizsgálatát kéri az Alkotmánybíróságtól. Ha az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy az Alaptörvényben foglalt eljárási követelményeket nem tartották meg, akkor nem hirdethető ki az Alaptörvény, illetve az Alaptörvény módosítása,

A köztársasági elnök kérheti az Alkotmánybíróságtól a nemzetközi szerződés Alaptörvénnyel való összhangjának előzetes vizsgálatát is. Ha az Alkotmánybíróság megállapítja a nemzetközi szerződés rendelkezésének alaptörvény-ellenességét, a nemzetközi szerződés kötelező hatályának elismerésére addig nem kerülhet sor, amíg a nemzetközi szerződést létrehozó államok az alaptörvény-ellenességet meg nem szüntetik, vagy ameddig fenntartás megtételével vagy a nemzetközi jog által elismert egyéb jogintézménnyel élve Magyarország nem zárja ki a nemzetközi szerződés és az Alaptörvény összeütközését.

A Kormány, az Országgyűlés elnöke, valamint a normatív határozat elfogadására irányuló javaslat kezdeményezője továbbá kérheti az Alkotmánybíróságtól a Házszabály Alaptörvénnyel való összhangjának előzetes vizsgálatát. Ha az Alkotmánybíróság megállapítja a Házszabály alaptörvény-ellenességét, a Házszabály nem hirdethető ki.


2. Az Alaptörvénnyel való összhang utólagos vizsgálata (utólagos normakontroll eljárás)

Az új alkotmányos rendelkezések hatályba lépésével megváltoztak az utólagos normakontroll eljárási szabályai. Míg 2011. december 31-ig bárki, érdekeltség nélkül is kérhette valamely jogszabály utólagos alkotmányossági vizsgálatát, 2012. január 1-től ilyen eljárást csak a kormány, az országgyűlési képviselők egynegyede, az alapvető jogok biztosa, a Kúria elnöke és a legfőbb ügyész kezdeményezhet.

Ha a vizsgálat eredményeképp az Alkotmánybíróság a támadott rendelkezés Alaptörvény-ellenességét állapítja meg, megsemmisíti azt. Ilyen esetben – főszabály szerint – a megsemmisített jogszabály az alkotmánybírósági határozat közzétételét követő napon veszti hatályát, de ez a már létrejött jogviszonyokat általában nem érinti. Az Alkotmánybíróság a jogbiztonság érdekében kivételesen elrendelheti a vizsgált szabály visszamenőleges, vagy későbbi időpontban történő megsemmisítését is.

Az Alkotmánybíróság hivatalból megállapíthatja a jogalkotó általi mulasztással előidézett alaptörvény-ellenesség fennállását, ebben az esetben felhívja a mulasztást elkövető szervet feladatának teljesítésére. Az Alkotmánybíróság hatáskörei gyakorlása során továbbá hivatalból megállapíthatja azokat az Alaptörvény szabályozásából eredő, és az Alaptörvény rendelkezéseit érvényre juttató alkotmányos követelményeket, amelyeket a vizsgált jogszabály alkalmazásának meg kell felelnie.

Az Alkotmánybíróság az Alaptörvényt és az Alaptörvény módosítását csak a megalkotására és kihirdetésére vonatkozó, az Alaptörvényben foglalt eljárási követelmények tekintetében vizsgálhatja felül. Ezen eljárást a kihirdetéstől számított harminc napon belül a Kormány, az országgyűlési képviselők egynegyede, a Kúria elnöke, a legfőbb ügyész vagy az alapvető jogok biztosa kezdeményezheti. Ha az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy az Alaptörvény vagy az Alaptörvény módosítása a megalkotására és kihirdetésére vonatkozó, az Alaptörvényben foglalt eljárási követelményeknek nem felel meg, az Alaptörvényt, illetve az Alaptörvény módosítását megsemmisíti.


3. Bírói kezdeményezés egyedi normakontroll eljárás iránt

Utólagos normakontroll hatáskörében az Alkotmánybíróság absztrakt normakontrollt gyakorol; a vizsgálat tárgya a vizsgált jogszabály. Ezért a döntés általában nincs hatással az indítványra esetlegesen okot adó konkrét ügyre. Eltérő a helyzet, amikor bírói kezdeményezésre indul alkotmánybírósági eljárás. Ha ugyanis a bírónak az előtte folyamatban lévő egyedi ügy elbírálása során olyan jogszabályt kellene alkalmazni, melynek alaptörvény-ellenességét észleli, vagy amelynek alaptörvény-ellenességét az Alkotmánybíróság már megállapította, a bíró, eljárását felfüggesztve, köteles kezdeményezni az alkotmánybírósági vizsgálatot.

Bírói kezdeményezésre indult ügyben az Alkotmánybíróság megállapíthatja a jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés alaptörvény-ellenességét, illetve a konkrét ügyben – vagy akár általánosan – kizárhatja annak alkalmazhatóságát.

Az Alkotmánybíróság a bírói kezdeményezésre soron kívül, de legkésőbb kilencven napon belül felülvizsgálja az egyedi ügyben alkalmazandó jogszabálynak az Alaptörvénnyel való összhangját.


4. Az alkotmányjogi panasz

Az alkotmányjogi panaszra elsősorban akkor van lehetőség, ha az indítványozónak az Alaptörvényben biztosított alapvető jogát bírósági döntéshozatal során sértették meg. Kivételesen azonban akkor is lehet alkotmányjogi panaszt benyújtani, ha az indítványozót az ügyében bírósági döntés nélkül érte közvetlen alapjogsérelem. Az alkotmányjogi panasz tehát nem irányulhat a bírósági döntés felülvizsgálatára, az Alkotmánybíróság nem egy további jogorvoslati fórum a konkrét ügyben. Emellett fontos szabálya az Abtv.-nek, hogy az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panasszal csak a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség, vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés esetén foglalkozik érdemben. Ha ilyen kérdést az ügy nem vet fel, akkor az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt nem fogadja be.

Az alkotmányjogi panasz alapján történő eljárásnak az új szabályozás alapján alapvetően három formája lehetséges.

Az Abtv. 26. § (1) szabályozza az úgynevezett „régi típusú” alkotmányjogi panaszt – ezt a hatáskört ugyanis a korábbi alkotmánybírósági törvény is tartalmazta. Az Alkotmánybíróság ennek során felülvizsgálja az egyedi ügyben alkalmazott jogszabály Alaptörvénnyel való összhangját, ha az ügyben folytatott bírósági eljárásban az alaptörvény-ellenes jogszabály alkalmazása folytán az indítványozó Alaptörvényben biztosított jogának sérelme következett be. Ha az Alkotmánybíróság megállapítja a vizsgált jogszabály alaptörvény-ellenességét, megsemmisíti azt.

Az alkotmányjogi panasz második típusa az úgynevezett „közvetlen panasz”. Az Abtv. 26. § (2) alapján indítható eljárásban az indítványozó a jogszabályt vagy valamely rendelkezését támadhatja, amennyiben annak alkalmazása vagy hatályosulása folytán közvetlenül, bírói döntés nélkül következett be a jogsérelme és nincs a jogsérelem orvoslására szolgáló jogorvoslati eljárás, vagy jogorvoslati lehetőségeit már kimerítette. Az Alaptörvény külön is nevesíti, hogy az egyházak elismerésével kapcsolatos sarkalatos törvényi rendelkezésekkel szemben alkotmányjogi panasznak van helye. Ha az Alkotmánybíróság megállapítja a vizsgált jogszabály alaptörvény-ellenességét, megsemmisíti azt.

Az Abtv. 27. §-a szabályozza az alkotmányjogi panasz harmadik típusát, az úgynevezett „valódi alkotmányjogi panaszt”. Ebben az esetben az indítványozó nem egy jogszabályt, hanem az alaptörvény-ellenes bírói döntést támadhatja, amennyiben az ügy érdemében hozott döntés vagy a bírósági eljárást befejező egyéb döntés az indítványozó Alaptörvényben biztosított jogát sérti. Ha az Alkotmánybíróság megállapítja a bírói döntés alaptörvény-ellenességét, megsemmisíti azt.

Az Alkotmánybíróság hivatalból megállapíthatja a jogalkotó általi mulasztással előidézett alaptörvény-ellenesség fennállását, ebben az esetben felhívja a mulasztást elkövető szervet feladatának teljesítésére. Az Alkotmánybíróság hatáskörei gyakorlása során továbbá hivatalból megállapíthatja azokat az Alaptörvény szabályozásából eredő, és az Alaptörvény rendelkezéseit érvényre juttató alkotmányos követelményeket, amelyeket a vizsgált jogszabály alkalmazásának meg kell felelnie.

Ha az Alkotmánybíróság az Abtv. 27. §-a szerinti eljárásban megállapítja az bírói döntés alaptörvény-ellenességét, a döntést megsemmisíti. Az Alkotmánybíróság a bírói döntés megsemmisítése esetén megsemmisítheti a döntéssel felülvizsgált más bírósági vagy hatósági döntéseket is.

Az Abtv. 26. § (1) bekezdése és 27. §-a szerinti eljárások esetén az alkotmányjogi panasz orvoslásának eljárási eszközét polgári ügyekben a Kúria állapítja meg. A Kúria döntése során köteles figyelembe venni az Alkotmánybíróság határozatában foglaltakat és a vonatkozó eljárási szabályokat.

Ha az Alkotmánybíróság büntetőügyben hozott ítéletet semmisített meg, a büntetőeljárást meg kell ismételni.

Az alkotmányjogi panasszal kapcsolatos részletes tájékoztatás az Alkotmányjogi panasz menüpont alatt található.


5. A nemzetközi szerződésbe ütközés vizsgálata

Az Abtv. lehetőséget ad annak vizsgálatára is, hogy megfelel-e egy magyar jogszabály valamely nemzetközi szerződés rendelkezéseinek. Az eljárást az országgyűlési képviselők egynegyede, a kormány, az alapvető jogok biztosa, a Kúria elnöke, a legfőbb ügyész, valamint az ügyben alkalmazni rendelt jogszabály tekintetében a bíró kezdeményezheti.

Ha az Alkotmánybíróság megállapítja a jogszabály nemzetközi szerződésbe ütközését, a jogszabályt teljesen vagy részben megsemmisítheti, illetőleg felhívhatja a jogalkotót, hogy a megjelölt határidőben tegye meg az ellentét feloldása érdekében szükséges intézkedéseket.


6. Az Országgyűlés népszavazás elrendelésével összefüggő határozatának vizsgálata

Bárki indítványozhatja, hogy az Alkotmánybíróság vizsgálja felül az Országgyűlés népszavazást elrendelő, valamint kötelezően elrendelendő népszavazás elrendelését elutasító határozatát. Az Alkotmánybíróság a népszavazás elrendelésének vagy elutasításának az Alaptörvénnyel való összhangja és törvényessége tekintetében folytat vizsgálatot. Az Alkotmánybíróság a döntésében az Országgyűlés határozatát helybenhagyja, vagy az Országgyűlés határozatának megsemmisítése mellett az Országgyűlést új határozat meghozatalára hívja fel.


7. Az Országgyűlés vallási tevékenységet végző szervezet elismerésével összefüggő döntésének vizsgálata

Az érintett vallási tevékenységet végző szervezet indítványozhatja, hogy az Alkotmánybíróság vizsgálja felül az Országgyűlés vallási tevékenységet végző szervezet egyházkénti elismerését elutasító határozatát. Az Alkotmánybíróság az Országgyűlés egyházként történő elismerésre irányuló eljárásának törvényességét vizsgálja felül. Az Alkotmánybíróság az Országgyűlés elutasító határozatát helybenhagyhatja, vagy az Országgyűlés határozatának megsemmisítése mellett az Országgyűlést új határozat meghozatalára hívhatja fel.


8. Az alaptörvény-ellenesen működő képviselő-testület feloszlatásával összefüggő véleménynyilvánítás

A helyi önkormányzat és a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testületét, ha alaptörvény-ellenesen működik, az Országgyűlés feloszlathatja. Ezt megelőzően a kormány kezdeményezésére az Alkotmánybíróság elvi véleményt nyilvánít az ügyben.

 

9. A vallási közösség alaptörvény-ellenes működésével összefüggő vélemény

Az alaptörvény-ellenesen működő egyház elismerését az Országgyűlés visszavonhatja. Ezt megelőzően bevett egyház esetén a Kormány, a vallási tevékenységet végző szervezet esetén a bíróság indítványa alapján az Alkotmánybíróság elvi véleményt nyilvánít a vallási közösség alaptörvény-ellenes működésére vonatkozóan.

 

10. A köztársasági elnök tisztségtől való megfosztása

Az Alkotmánybíróság az Alaptörvény 13. cikke alapján a köztársasági elnök tisztségtől való megfosztására irányuló eljárást folytat, ha az Országgyűlés határozatában részletesen megindokolt, az Alaptörvény illetve más törvénynek – a köztársasági elnöki tisztség gyakorlásával összefüggésben történő – szándékos megsértése, illetve szándékos bűncselekmény elkövetésére vonatkozó indítványt terjeszt elő. Az Alkotmánybíróság az eljárást soron kívül folytatja le, és döntését a teljes ülés jelenlévő tagjai kétharmadának egyetértésével hozza meg.

 

11. A hatásköri összeütközés feloldása

Az Alkotmánybíróság dönthet az állami szervek, továbbá az állami és önkormányzati szervek közötti hatásköri összeütközés kérdésében. Az érintett szerv indítványozhatja a hatásköri összeütközés Alaptörvény értelmezése alapján történő megszüntetését. Az Alkotmánybíróság dönt arról, hogy a felmerült vitában mely szervnek van hatásköre és kijelöli az eljárásra kötelezett szervet. Nem tartozik az Alkotmánybíróság hatáskörébe a bíróságok és a közigazgatási hatóságok közötti hatásköri összeütközés feloldása. Az önkormányzati szervek egymás közötti hatásköri ütközésének feloldása szintén nem az Alkotmánybíróság, hanem a Kúria hatáskörébe tartozik.

 

12. Az Alaptörvény értelmezése

Az Országgyűlés vagy annak állandó bizottsága, a köztársasági elnök, illetve a Kormány indítványára az Alkotmánybíróság valamely konkrét alkotmányjogi problémával összefüggésben értelmezi az Alaptörvény rendelkezését, ha az értelmezés közvetlenül levezethető az Alaptörvényből.

 

Az alkotmánybírósági eljárás megindításának feltételei

1. Az indítványozói jogosultság

Az Alkotmánybíróság az Alaptörvényben, valamint az új Abtv.-ben a hatásköreivel összefüggésben meghatározott jogosult indítványa alapján jár el.

Az alkotmányjogi panaszt csak az nyújthat be, akit a panasszal megtámadott bírósági vagy hatósági ügy érint.


2. Az indítvány benyújtása

Az eljárás megindítására vonatkozó írásbeli indítványt – az alkotmányjogi panasz kivételével – közvetlenül az Alkotmánybíróságnál kell előterjeszteni. Az Országgyűlés népszavazás elrendelésével összefüggő határozatának vizsgálatára irányuló indítvány beérkezéséről az Alkotmánybíróság haladéktalanul tájékoztatja a köztársasági elnököt és az Országos Választási Bizottságot.

Az alkotmányjogi panasz iránti indítványt az ügyben első fokon eljárt bíróságnál kell az Alkotmánybírósághoz címezve benyújtani. A bíróság az alkotmányjogi panaszt továbbítja az Alkotmánybíróság részére. A bíróság az alkotmányjogi panaszban támadott döntés végrehajtását az Alkotmánybíróság eljárásának befejezéséig felfüggesztheti.

Az alkotmányjogi panasz kivételesen közvetlenül az Alkotmánybíróságnál is előterjeszthető, amennyiben az alaptörvény-ellenes jogszabályi rendelkezés alkalmazása vagy hatályosulása közvetlenül, bírói döntés nélkül következett be a jogsérelem, és nincs a jogsérelem orvoslására jogorvoslati eljárás, vagy jogorvoslati lehetőségeit már kimerítette az indítványozó.

 

3. Az indítvány tartalmi követelményei

Az indítványban egyértelműen meg kell jelölni az alaptörvényi, illetve törvényi rendelkezést, amely megállapítja az Alkotmánybíróság hatáskörét az indítvány elbírálására, továbbá amely az indítványozó jogosultságát megalapozza.  Az indítványban elő kell adni az eljárás megindításának indokait, alkotmányjogi panasz esetén pedig az Alaptörvényben biztosított jog sérelmének lényegét.

Az Alaptörvény értelmezésének esetét kivéve az indítványban meg kell továbbá jelölni az Alkotmánybíróság által vizsgálandó jogszabályi rendelkezést vagy bírói döntést. A népszavazás elrendelésével összefüggő eljárás esetén meg kell jelölni az Országgyűlés határozatát, illetve az alaptörvény-ellenesen működő képviselő-testület feloszlatásával összefüggő eljárás indítványozása kapcsán az alaptörvény-ellenes működést, magatartást vagy hatáskörgyakorlást.

Az indítványnak tartalmaznia kell az Alaptörvény, illetve a nemzetközi szerződés megsértett rendelkezéseit, valamint indokolást arra nézve, hogy a sérelmezett jogszabály, jogszabályi rendelkezés, bírói döntés vagy népszavazás elrendelésével összefüggő Országgyűlés határozata miért ellentétes az Alaptörvény megjelölt rendelkezésével vagy a nemzetközi szerződéssel.

Az Alaptörvény vagy Alaptörvény-módosítás előzetes normakontroll vagy utólagos normakontroll keretében történő vizsgálatára irányuló indítványban – a hatásköri rendelkezés megjelölésén túl - meg kell jelölni azokat az Alaptörvény vagy Alaptörvény módosítása megalkotására, illetve kihirdetésére vonatkozó, az Alaptörvényben foglalt eljárási követelményeket, amelyeket az Alaptörvény vagy az Alaptörvény módosítása megsértett. Indokolni kell, hogy az Alaptörvény vagy az Alaptörvény módosítása miért ellentétes a megalkotására, illetve kihirdetésére vonatkozó, az Alaptörvényben foglalt eljárási követelményekkel, továbbá kifejezett kérelmet kell előterjeszteni az Alaptörvény vagy Alaptörvény módosítása megsemmisítésére, illetve az Alkotmánybírósági döntés tartalmára.

Az indítványozó azonos tartalmú indítványt ismételten csak akkor terjeszthet elő, ha az előző kérelem alapjául szolgáló okok jelentős mértékben megváltoztak. Az alkotmányjogi panasz kivételével az Alkotmánybírósághoz benyújtott indítvány nem vonható vissza.

 

4. Az indítvány formai követelményei

Az indítványt írásban kell benyújtani az Alkotmánybíróságra. Ez alól kivétel az alkotmányjogi panasz, melyet az elsőfokú bíróságnál kell benyújtani az Alkotmánybíróságnak címezve. Elektronikus úton benyújtott indítvány érdemi vizsgálatára nincs lehetőség.

Az indítványban meg kell jelölni az indítványozó nevét és lakóhelyét, illetve székhelyét, közjogi tisztségviselő indítványozó esetén a betöltött tisztségét, továbbá az alkotmányjogi panasz eljárásokban nyilatkoznia kell adatai kezelését illetően. Az indítványt alá kell írni.

Az indítvány mellékleteként meg kell küldeni az Alkotmánybíróság részére azokat a dokumentumokat, amelyek az indítványban foglaltakat igazolják.

 

5. Illetékmentesség, eljárási bírság

Az Alkotmánybíróság előtti eljárás illetékmentes, az indítványozó az alkotmánybírósági eljárás során felmerült költségeit maga viseli.

Az Alkotmánybíróság eljárási bírsággal sújthatja, és a keletkező többletköltségek megfizetésére kötelezheti azt az indítványozót, aki az indítványozási jogát visszaélésszerűen gyakorolja, valamint azt az indítványozót és az eljárásában résztvevő más személyt, akinek szándékos magatartása késlelteti vagy akadályozza az alkotmánybírósági eljárás befejezését. Az eljárási bírság mértéke húszezer forinttól ötszázezer forintig terjedhet. Az eljárási bírságban és a költségekben marasztaló döntés a bírságolt személy kérelme alapján vagy hivatalból, különös méltánylást érdemlő okból, megváltoztatható.

Az Alkotmánybírósággal foglalkozó tanulmányok és cikkek bibliográfiája itt érhető el.

 

 

KERESÉS ÉS SZŰRÉS AZ ÜGYEKBEN

A döntés

sorszáma évszáma

Az ügy

ügyszáma évszáma

Részletes keresés és szűrés

 

AKTUÁLIS
2017.04.10 Sulyok Tamás: a jogállamiság létfontosságú közös ügyünk

A jogállamiság, az alapjogvédelem színvonala az Alkotmánybíróság, a bíróságok és az Igazságügyi Minisztérium (IM) létfontosságú közös ügye és felelőssége – mondta Sulyok Tamás,...

KERESÉS ÉS SZŰRÉS AZ ÜGYEKBEN

A döntés

sorszáma évszáma

Az ügy

ügyszáma évszáma

Részletes keresés és szűrés

 

AKTUÁLIS
2017.04.10 Sulyok Tamás: a jogállamiság létfontosságú közös ügyünk

A jogállamiság, az alapjogvédelem színvonala az Alkotmánybíróság, a bíróságok és az Igazságügyi Minisztérium (IM) létfontosságú közös ügye és felelőssége – mondta Sulyok Tamás,...